hu en

Cimbalomduó

Tíz éves a Cimbalomduó!

 

“2009-ben történt az első merülés Négykezes cimbalomra címmel, ahol a két nagyszerű muzsikus szinte meditatív elmélyüléssel állt a feladathoz, és ennek az alázatnak meg is lett az eredménye: egy megkerülhetetlen kamaralemez – hivalkodás és magamutogatás nélkül. A két zenész szakmai tudása lenyűgöző”- Rácz Mihály 

 

Balogh Kálmán és Lukács Miklós Magyar Örökség Díjat kapott

2015.09.19-én ismét átadták a Magyar Örökség Díjakat. A Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Az idei díjazottak között szerepelt  Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomművész is.

 

Sotiris Bekas Two of the greatest musicians in the world!!! 🙂

 

Balogh Kálmán – Lukács Miklós  Cimbalomduó

Balogh Kálmán és Lukács Miklós keze nyomán újjászületik a cimbalom, virtuóz játékuk által a népzene és a jazz frissítő, érzelemteli keveredése tükröződik vissza.

Lukács Miklós és Balogh Kálmán, életükben és zenei pályafutásukban fellelhető sok párhuzam ellenére csak nemrég kezdtek közös munkába. A Hangvető kezdeményezésére 2009-ben kezdett próbálni a Cimbalom Duó. Ezeken az alkalmakon humor, és játékos kísérletezés is helyet kapott, és az első pillanattól megmutatkozott a Lukács és Balogh kettősében rejlő lehetőség. A színpadon azonnal érezhető a duó ereje: ahogy Balogh elegáns rutinnal a húrokba csap, és Lukács vezet, a közönséget bűvöletbe ejti a mesteri cimbalommuzsika.

A cimbalmot gyakran azonosítják az ún. „vendéglátós” cigányzenével. Ha azonban elmerülünk a két mester játékában, akkor egy különleges hangszer új arca bontakozik ki. Különféle változatai a világ rengeteg pontján fellelhetőek – miközben a cimbalom mégis valódi magyar találmány. A Schunda József által jegyzett hangszer a zongora magyar megfelelőjeként született 1874-ben. A nagypolgári otthonokban a ház úrnője gyakran játszott húrjain a 19. században. A múlt század során többször felkapták, majd elfelejtették, és most a Cimbalom Duó újra a középpontba helyezi ezt a sokoldalú és hagyományos hangszert.

 

Hungarikum lett a cimbalom, 2016.

Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. Előbbihez immár 60 érték tartozik, utóbbi 143 tételesre bővült. Hungarikum lett a magyar cimbalom, amely – ahogyan az indoklásban is szerepel – az egyik legfontosabb magyar népi hangszer, zengését az egész világon szeretik, és a Föld legtávolabbi pontjaira is eljutott.

hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”

 

 Balogh Kálmán és Lukács Miklós közös projectjének, a Cimbalomduónak csak a végét láttam, pedig ritka izgalmas project, elképesztő, amit képesek kihozni a két cimbalomból, mind zeneileg, mind hangulatilag. A világ legjobbjai közt vannak, már csak azért is, mert felemelő az a szakmai és emberi alázat, ahogy együtt játszanak.

 

 

Magyar Szó, Léphaft Pál cikkéből, 
2016.11.08. 

“Legutóbb vasárnap este hallgattam ezt a csodálatos, népinek mondott hangszert, pontosabban a két világhírű mesterét, Balogh Kálmánt és Lukács Miklóst, akik az újvidéki városháza nagytermében elkápráztatták a nagyérdeműt.

Olyan ez a néhány sor most a számomra, mint egy imatized, amelyet a csoda után kötelezőnek érez a szem és fültanú. Leszögezem, a gyors legényes, a boogie -woogie verbunk, a román tánc és a szitár zenét idéző indiai, madrászi emlékek tényleg csodát jelentettek számomra, mert nem erre, hanem kizárólag népzenére számítottam. Az is biztos, hogy a második ráadásként elhangzó kalotaszegi hajnali muzsika is bátran nevezhető imádságnak, különösen ilyen meghitt, improvizatív előadásban”

 

Senki nem mondja: Hé, Bartók, van egy kis problémád – Ben Mandelson, Womex,
By ronaiandras on 2015/11/02

…Vannak világszerte ismert magyar zenekarok, mint például a Muzsikás. De szerinted van valami elképzelésük az embereknek arról, hogy milyen a magyar zene úgy általában? Mondjuk úgy, ahogy például a fadót ismerik.
Igen, amikor egy ország vagy egy műfaj magában egy brand lesz, és van egy „brandhordozó” művész. Nem tudom, hogy ilyen magyar brand létezik-e. Az biztos, hogy nagy lehetőségek állnak a magyar zenészek előtt külföldön is, hiszen világszínvonalon zenélnek, és olyan jól értik a hagyományt. Itt volt például a Cimbalomduó. Elképesztő zenészek: úgy játszanak, a cimbalmon, mint ahogy magamról képzelem, hogy így gitározom, de én valójában persze nem vagyok erre képes (és a fantáziámmal sajnos nem tudok koncertjegyeket eladni). Megállnák a helyüket a világon bárhol, bármilyen színpadon: jazz, folk, kortárs zenei helyszíneken, vagy akár egy rock and roll esküvőn is játszhatnának, és az is menne. És közben nagyon hallatszik a zenéjükön, hogy honnan jönnek. Persze nem lesznek a Rolling Stones előzenekara – bár egyébként ez egy nagy húzás lenne a Rolling Stonestól…

 

Balogh Kálmán és Lukács Miklós Cimbalom Duója immár a nemzetközi színtéren is jegyzett: egyike a 2015-ös WOMEX fellépőinek. Két lenyűgöző tudású cimbalmos kölcsönös inspirációja szabadít fel olyan energiát, mellyel már-már a hangszerük korlátait feszegetik.

 

Kultmix, 2015.10.21.

(…)A Cimbalomduó 2009-ben jött létre, a FolkEurópa Kiadó kért fel egy közös lemez készítésére.
„Bár csaknem húsz év korkülönbség van közöttünk, Miklóssal nagyon régóta terveztük a közös muzsikálást, és voltak is produkciók, amelyekben együtt szerepeltünk. Hallottuk egymáson, hogy jól tudnánk együtt improvizálni, zenei világunkban sok a közös pont. A két cimbalmos megoldás a régi cigányzenekarokban is létezett, bár ott megosztva játszották a kísérő szólamokat. A Zeneakadémián bevett szokás, hogy két cimbalommal adunk elő zongora- vagy csembaló szólamokat, esetleg más műveket írunk át cimbalomra, ezt Rácz Aladár honosította meg.
Feszegetjük a határokat, az improvizáció jelent átjárót a különböző műfajok és témák között. Mindketten nagyon figyelünk a hangszínekre, a hangerőre, az érzelmi tartalomra. Miklós rengeteg effektet használ a kortárs zenéből, én kevésbé. Az ő technikáját a ritmikusság határozza meg, amit a dzsesszből, a dobbal és a bőgővel való együttműködésből hoz, nekem a balkáni folklórból eredő repetitív és perkusszív technikám van, ami kevésbé bonyolult, mint az övé. Viszont én a népzenéből vettem át sok díszítő technikát.”-Balogh Kálmán

 

 

World Music Charts Europe, THE YEAR 2015
Compiled by Johannes Theurer on behalf of the Worldmusic Workshop of the European Broadcasting Union (EBU)
The top 250 of 859 nominated records.

  1. Herczku Ágnes, 44.CimbaliBand 58.Cimbalom duó ( Balogh Kálmán– Miklós Lukács Privát Oldal), 118. Lajkó Félix official,133. Zűrös Banda, 134. Góbé zenekar , 135. Palya Bea , 170. Romano Drom, 199. Lajkó Félix-Balázs János, 220. Ifj. Fodor Sándor “Neti”, 221. Söndörgő.

 

 

2015.07.08. Lángoló gitárok, Rácz Mihály

(…)Balogh Kálmán és Lukács Miklós azon kevés valódi művészek közé tartoznak, akik a zene lelkét is érzik és értik. Behatolnak a lényegi mélységekbe, és a magasságokba röpítik, amit ott átélnek. Vannak persze még jó páran, akik valamilyen szinten értik a komolyabb rezgéseket, de csak nagyon kevesen, akik ezt meg is tudják jeleníteni saját eszközeikkel. Ez a két muzsikus ilyen, és óriási szerencsénk, hogy gyakran nyúlnak saját kultúránk gyöngyszemeihez (mint ezen a lemezen is), így a rendelkezésre álló kincsek eredeti formáik mellett új interpretációkban is megszólalnak, vagyis a táncházas megőrzés mellett nagy szükség van az ilyen határokat feszegető és azokat messze kitoló alkotásokra is. És hogy miben más, vagy új ez a lemez a hat évvel ezelőttihez képest? Abban például mindenképpen, hogy hatévnyi bölcsességgel telítődtek, mert ezt hallani, ám szavakkal leírni nehéz. Súlya, ereje, feszültsége és békéje van minden egyes hangnak, de a csendeknek és hangközöknek is. Rég megtörtént a technikai tökéletesedés, és nyilván mindig van még mit tanulni, de ezek a tudnivalók már inkább a leglényeget érintik, amik ezen a fokon magán a zenén is túlmutatnak: itt a hangok anyagi vetületétől valójában eloldódunk, és a tiszta érzelmek szférájában járunk.
(…)Balogh és Lukács szinte mindenféle műfajban alkotnak. Külön-külön is csinálnak szuper dolgokat, de a duójuk egészen lenyűgöző. Nem csak maga az ötlet, a cimbalom-négykezes. De még csak nem is maga a zene, pedig az is csodálatos, megmutatja, hogy a cimbalom minden egyéb kíséret nélkül szinte egy teljes zenekari hangzás teljességét képes nyújtani. Ami azonban igazán lenyűgöző, az élőben látni őket: a két férfi egymás figyeléséből, összhangjából, koncentrációjából, a pajtásság és a tisztelet keverékéből olyan energia árad, hogy azzal ki lehetne világítani a Müpát. Talán ki is fogják.

 

 

Szerző: Szerkesztő Kult · 2015-04-08

 „…Muzsikálni nem egyszerű dolog,
főleg szépen és jól muzsikálni.
A zene oly sok mindenből áll.
Itt van például a szép hang kérdése.
Mitől függ a szép hang?
Attól, hogy hogyan ütjük meg a hangszert!
De ez még nem elég. Érzés kell hozzá.
Fül és szív!
RÁCZ ALADÁR  (1886–1958)

A cimbalom olyan sikereket ér el az utóbbi évtizedekben, mint talán csak a cigányzene fénykorában. Igaz, ma már más a stílus, más az előadásmód. A hangszert világhírűvé tevő Rácz Aladár méltó utódai Balogh Kálmán és Lukács Miklós rendszeresen adnak kettős koncerteket, immár Cimbalomduó néven. Egymásra találásuk azért is érdekes, mert bár eltérő szakmai pályán mozognak, mégis sok hasonlóság fedezhető fel karrierjükben. Balogh Kálmán az elmúlt több mint 20 év során számtalanszor muzsikált együtt a legjobb magyarországi népzenészekkel, miközben rendszeresen tett kirándulást a klasszikus, dzsessz és rock zenében itthon és külföldön egyaránt. Lukács Miklós szintén többféle zenei műfajba is belemerült, a klasszikus és kortárs szerzők műveinek előadása mellett elsősorban a dzsesszbe, az etnozenébe. A páros a magyar és román cimbalmozás „fellegvárainak” játékstílusa (Szatmár, Székelyföld), valamint olyan híres cimbalmosok, mint például a soproni Tendl Pál előadásmódjából kiindulva építik föl a produkciót.

 

 

Simon Broughton, a Songlines közismert véleményvezér zenekritikusa – aki tavaly novemberben történetesen éppen Budapesten tartózkodott, és módjában állt jelen lenni – a mellékelt cikkében igen nagyra értékeli a MüPában a Hangvető által szervezett Világraszóló minifesztivál “Az ezerarcú cimbalom” koncertjét.
Idézünk a cikkből:
Songlines March 2014
Wordlwide: Cimbalom of Many Faces
Palace of Arts, 22nd November, 2013
…The highlight was a fantastic duo by Balogh and Lukacs improvising on a Transylvanian dance from Kalotaszeg. It started quiet and ghostly, both players plucking with their fingers, before they picked up their sticks and the springy and muscular rhythms of the dance take over. The finale – on Bulgarian melodies – featured three Hungarian concert cimbaloms, santur, kanun plus accompanying viola, bass and drum. The sticks were a blur as each player took a solo and the precision of this punchy, but filigree music come together was breathtaking. A rare event indeed. – Simon Broughton

 

Balogh Kálmán

Annak ellenére, hogy híres cigányzenész család sarja, szülei mérnöknek szánták. Mikor 11 éves korában egy családi látogatás alkalmával megtanult és lejátszott egy bonyolult román dallamot Balogh Elemérnek, a híres nagybácsinak, a tervek módosultak. Mára Balogh Kálmán az egyik legelismertebb és legkeresettebb cimbalmos Magyarországon és Közép-Kelet Európában. Játszott a Carnegie Hall színpadán, fellépett Wolfgang Sawallisch, Alan Bern vagy akár Frank Zappa társaságában. Francis Ford Coppola filmjének zenéjében is hallhattuk mesteri játékát (Youth without Youth, 2007).

Lukács Miklós

Csupán kilenc éves volt, amikor az első díját nyerte cimbalomjátékáért, a rangos Rácz Aladár versenyen. Az akkor 27 éves Balogh Kálmán hallotta az ifjú tehetséget játszani, de akkor még nem is lehetett sejteni, hogy majd egy színpadon találkoznak évek múlva. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de korán kialakult érdeklődése a jazz, az improvizatív muzsika iránt. Saját kvintettjén túl, számos neves formációban játszott és játszik: Szakcsi Lakatos Béla, Borbély Mihály, Uri Caine, Archie Shepp és Steve Coleman nevei fémjelzik ezeket a zenei közreműködéseket. Mint zeneszerző is elismert, és a 2011-es Aegon Társdíj is Lukács műfajokat átívelő művészetéről tanúskodik.

 

Kiemelt koncertek:

2019.
-.  MoM Cziffra Fesztivál,  A Katarzis

2018.
–  Duna TV Virtuózok Döntő
–  Pécs,  Zsolnay udvar
–   Zágráb, Tolerancia fesztivál
–   Budapesti  Tavaszi Fesztivál, Vigadó

2017.
–  V4 koncertek, Várkert Bazár, Budapest
–  Vidor Fesztivál

2016.
–  Müpa, Világraszóló
–  Novi Sad
–  Washington Magyar Nagykövetség
–  Budapest Ritmo
-. Budapest Madách tér
–  Helsinki Festival
–  Krems, Glatt & Verkehrt Festival
–  BMC Must Meet
–  Müpa A Népzene ünnepe

2015.
–  Müpa Világraszóló
–  Milánói Expo
–  Budapest Womex
–  Magyar Tudományos Akadémia Magyar Örökség díj
–  Sárospatak Zemplén Fesztivál
–  Taliándörögd Művészetek völgye
–  Vigadó Tavaszi Fesztivál

2011.
–  Koppenhága, Womex

2010.
–  Expo Center, Shanghaj


Küldd el barátaidnak email-ben Send email
X