Balogh Kálmán és az ezerarcú cimbalom
Balogh Kálmán és az ezerarcú cimbalom
Zipernovszky Kornél, Fidelio, 2013. nov.
Balogh Kálmán a központi szereplője Az ezerarcú cimbalom című novemberi gálának. Ő ugyanis minden fellépő cimbalmossal játszott már együtt. Balogh egyformán nyitott az autentikus népzenére, a cigányzenére és az improvizációra, és klasszikus műveket is repertoáron tart. Gypsy Cimbalom Bandjével és más világzenei produkciókkal bejárta a fél világot. Tanítja is a hangszert a Zeneakadémia Népzene Tanszékén.
Fidelio: Már két kollégáddal is alakítottál duó a saját hangszeredet megkettőzve. Ennyire szereted a cimbalmot?
–Balogh Kálmán:(nevet) Az biztos, hogy nagyon szeretem a hangszert, a mai napig a legkedvesebb szórakozásom,, ha gyakorolhatok, csak úgy, a magam kedvére. Valóban, két remek cimbalmossal is csináltam duót: először még évekkel ezelőtt Farkas Rózsával, aki Liszt-díjas klasszikus zenész, azután Lukács Miklóssal, aki viszont a mai, a kortárs és a jazz-zenének avatott és elismert képviselője. Rózsával inkább barokk és preklasszikus zenét szoktunk játszani, néha improvizatív dolgokat, például ragtime-okra vagy Chick Corea darabokra improvizálunk. Mikivel pedig az volt a koncepció, hogy népzenét játszunk együtt, de elindulunk az improvizáció felé. A koncerten nem is annyira én lennék a központi figura, hanem a cimbalom, mint hangszer.
F: Mitől lett a magyar zenekultúra egyik jellegzetessége a hangszer?
-BK: Régi, ősi hangszerről van szó, de nagyon érdekes, ahogy a magyar kultúrában megjelent. A cimbalom utóbbi évtizedeinek történetét több érdekes évfordulóval is összefüggésbe tudjuk hozni. Mi már terveztük Rózsával és Mikivel, hogy tavasszal összehozzuk ezt a koncertet, de akkor nem sikerült. Érdekes módon Liber Endre a FolkEurópától szintén felfigyelt az évfordulókra, és ő kért fel minket erre az estre.
F: Liber Endre személye mint koncertrendező is fontos, de érdemes megemlíteni, hogy a Tükrös zenekarban, amikor nem brácsázik, cimbalmozik.
-BK: Így van . Bandi és Lelkes András nagyon sok jó projektet hoztak már össze, ilyen volt például a Hungarian Heartbeats című gála a Womex-en, vagy a Csillagok, csillagok. A fő évforduló, hogy Schunda Vencel József császári és királyi hangszerkészítő kilencven éve halt meg. Aztán száz éve hunyt el Allaga Géza, a cimbalomoktatás atyja, aki a Nemzeti Zenede első cimbalomtanára volt 1890-től. És itt van Rácz Aladárnak is az évfordulója, aki ötvenöt éve halt meg. Akkor még nem is említettem Lajtha László zeneszerzőt, népzenekutatót, aki ötven éve halt meg. Ezek a nevek ki is jelölik a koncert programjának kereteit. Liszt Ferenc így irt Schunda Vencel Józsefnek, amikor megcsinálta a magyar pedálos cimbalmot 1874-ben:”Ön a cimbalommal szemben azt az epochális érdemet vívta ki, amit Érard a hárfával. Mindketten ősi hangszert ragadtak ki az évezredes pongyolaságból..”
F: Viszont Allaga Géza és Rácz Aladár indították el a hangszert azon az úton, hogy teljes rangú szólóhangszere lehessen a klasszikus zenének.
-BK: Én is úgy gondolom, hogy a Schunda-féle lábra emelt pedálcimbalom nagyon fontos. Most pont arról írtam egy dolgozatot, hogy a régies és az újszerű cimbalom játékmód miben különbözik. Hogyha nem született volna meg ez a fajta pedálcimbalom, akkor nem alakult volna ki az az akkordikus játékmód, ami fő sajátja a magyar cigány cimbalmozásnak. És akkor viszont nem indul el a klasszikus cimbalmozás sem, aminek ugye Rácz Aladár a kiemelkedő képviselője. De sajnos azzal nem értek egyet, hogy egyenrangú szólóhangszer lett, van még bőven tennivaló ezen a téren.
F: Viszont te nem csak a modern, hanem az ősi kiscimbalmon is játszol majd, és lesznek, akik rokon hangszereket szólaltatnak meg.
-BK: Igen, valószínűleg egy székelyföldi régi menetet adok elő kiscimbalmon. A hangszerre vonatkozó első írásos feljegyzések egyébként a 15.századból maradtak ránk. A Görögországból érkező Uránia és Szófia Lambropuolu a szantúrt és a kanunt mutatják be-már Sebestyén Márta korábbi koncertjein is közreműködtem velük együtt. Szófia játszik kanunon,, ami inkább a törökös hatású zenét adja vissza, Uránia pedig santorin, ami hasonlít a cimbalomhoz, csak kisebb. De első ránézésre inkább csak a santorit gondolná az ember a cimbalom közvetlen rokonának, mert a verője és a beosztása ugyanaz, és rendelkezik pedállal, mert feltehetően a magyaroktól vették át, a kanunt nem.