hu en

Lemez: Sarkítva

Lemez: Sarkítva (David Murray és Balogh Kálmán – Gipsy Cimbalom Band featuring Kovács Ferenc)

szerző: m.l.t.

publikálva

2005/2. (01. 13.)

 

 

Éppen egy év telt el azóta, hogy a Mediawave Fesztivál és a Fonó összehozta a tenorszaxofonos David Murrayt a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Banddel közös felvételeket készíteni, majd azokból olyan koncertet csapni, amibõl koncertlemez és koncertfilm készülhet.

Anélkül, hogy előtte különösebben rákészültek volna, öt napot töltöttek-stúdióztak együtt, aztán eljött a koncert napja – a lemeztervet tekintve mérsékelt sikerrel. Nem azzal volt baj, amit létrehoztak, az simán kiderült, hogy egymásnak ereszthető az afroamerikai dzsessz és a kelet-európai roma folklór, csak hát kevés volt az idő, és sok volt a görcs: az mégiscsak túlzás, hogy az első fellépést lemezre meg filmre venni… Persze tudtuk, hogy az előző napokban stúdióban is rögzítették a lemezre szánt darabokat, de mondom, a koncert volt a fő csapás iránya. Így hát aztán amilyen csendben teltek a hónapok, azt gyaníthattuk, hogy ebből a vállalkozásból nem kerekedett ki semmi.

És erre most tessék. Több mint meglepő..

Abból a hét számból, ami a lemezre került, mindössze egy a koncertfelvétel. Nem mondom, érződik rajtuk némi elfogódottság – meg amúgy is, Balogh Kálmán éppúgy ügyelt, mint David Murray, hogy még véletlenül se “játssza túl” a partnerét -, de hogy ezzel a koronggal végül nyerőbe fordult a sztori, az vitán felüli. Még csak az sem érdekes, hogy csupán ennyi meg annyi nap – ez a lemez lábjegyzetek nélkül is teljesen meggyőző.

Hogy a közös nevezőnek majd nem annyira a népzene, mint a dzsessz mentén kell húzódnia, az kezdettől világos volt. Murraynél zsigerből, a Cimbalom Bandnél pedig az improvizációk és a korábban “elfojtott” dzsesszes témák felszabadításával. Murray két számot hozott, a trombitás Kovács Ferenc hármat, de a gitáros Kuti Sándor és a bőgős Novák Csaba is észrevétette magát egy-egy dallamcsokorral, úgyhogy együtt az egység és a változatosság, ahogy dukál. A blues és a posztbebop, a magyar népdal és a román hora, a vendéglátás és a free dzsessz kényszeresség és csináltság nélkül időzik itt egymással – s mi több, végre velünk.

Azt pedig, hogy Kovács Ferencet – aki mellesleg a Cimbalom Band tagja – a featuring címke a borítón is kiemeli, igazán jelentős gesztusnak tartom. Azt nem szívesen írnám ide, hogy Murraynek “egyenrangú társa”, mert beteg vagyok ettől a közhelytől, inkább sarkítom: számomra ez a lemez nem is annyira David Murray és Balogh Kálmán, mint David Murray és Kovács Ferenc találkozásáról szól.

Kiemelt események

2023

Szeptember

16. 19:00.Budapest, Rákóczi tér, 3. Józsefvárosi Jazzfesztivál,

❗️Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom JAZZ❗️

“Ezúttal valami egészen speciális koncert közeleg! Mindig örülünk a kihívásoknak, ha a zenekar meg tudja mutatni több arcát is. Így lesz ez a III. Józsefvárosi Jazzfesztivál műsorán, ahová JAZZ repertoárunkat adjuk elő. Mindenkit szeretettel várunk 📅szept. 16. ⏰19:00-kor a 📌Rákóczi téri Vásárcsarnok színpadán”


06. 25. Zsidó Kulturális Fesztivál, Budapest, Rumbach zsinagóga, “A zene a lélekről mesél” Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band, feat Básits Branka

Különleges zenei élményben lehet részünk ezen az estén, hiszen Balogh Kálmán cimbalom-művész és zenészbarátai az idei Zsidó Kulturális Fesztiválra új zenei összeállítással készülnek a magyar, a cigány, zsidó és a balkáni zenei világok ötvözésével.
A zenei műfajok szabályai számukra nem korlátok, hanem lehetőségek, amelyek szabad átjárást engednek az eltérő kultúrák és hagyományok között. Nem véletlen, hogy Balogh Kálmán művészetének az egyik általa megfogalmazott gondolat lehetne a mottója: „A zene a lélekről szól, a lélekről mesél”.
A Balogh Kálmán által vezetett Gipsy Cimbalom Band tagjai önálló zenészegyéniségek, akik virtuóz mesterei az improvizációnak. A zenekar a mostani előadásom kiegészül Barity Zorán harmonika-művésszel, a ZanthoWerkli együttes vezetőjével és Básits Branka énekesnővel.
A Gipsy Cimbalom Band tagjai: Balogh Kálmán – cimbalom, zenekarvezető; Látó Ferenc – hegedű; Kovács Ferenc – trombita; Bede Péter – szaxofon; Novák Csaba – nagybőgő; György Mihály – gitár.
Közreműködik: Barity Zorán – harmonika; Básits Branka – ének.

Augusztus

08.  Nemzetközi Cigány Dal Napja, Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band koncert


Július

22. 18:00. Budapest, Csili Művelődési Központ, Balogh Kálmán és Básits Branka duókoncert


Június

A magyar zene története, az Opera 2.

A Duna tv-csatornán futó A magyar zene története című műsor ezen részében Erkel Ferenc: Bánk bán – Hol van fehér homlokod liljom virága? című dalában Miklósa Erika és Kovácsházi István duettje is elhangzik, a cimbalomnál Balogh Kálmán (08:49 időponttól a videóban)

„Volt idő, amikor a nemzeti érzést Simándi József tartotta bennünk. Amikor a híres „Hazám, hazám Te mindenem” elhangzott, a szűnni nem akaró tapsvihar több volt, mint egy produkció jutalma. A közösséggé vált közönség tett hitet a haza mellett”


Klasszikusok délidőben Balogh Kálmán 60 – második rész

2023.06.18.

50 perc, 2023

Balogh Kálmán 2015-ben emlékezetes koncertet adott a Zeneakadémián, 40 éve a színpadon címmel. 2019-ben születésnapja apropóján igyekezett ezt a több mint négy évtizedet egyetlen koncertbe sűrítve bemutatni. A mai adásban a koncert második részét láthatják, ahol az eredeti formájában megszólaló népzenén volt a hangsúly. A közép-kelet-európai régió olyan tájait járhattuk végig, ahol a cimbalom a zenei hagyomány része lett. Az évtizedes muzsikustársak és kedves tanítványok igazi örömzenével segítettek felidézni az elmúlt hatvan év legszebb zenei pillanatait.


Klasszikusok délidőben Balogh Kálmán 60 – első rész

Balogh Kálmán 2015-ben emlékezetes koncertet adott a Zeneakadémián, 40 éve a színpadon címmel. 2019-ben születésnapja apropóján igyekezett ezt a több mint négy évtizedet egyetlen koncertbe sűrítve bemutatni. A visszatekintés, az összegzés mindig nagy feladat elé állítja a művészeket, hiszen ami valaha újítás volt, ma már közhely lehet; a járatlan utak pedig gyakran fizetős sztrádává szélesedtek az évtizedek alatt. Balogh Kálmán a különböző zenei stílusok közötti hídveréssel teremtett új stílust. Szakmai tudása, művészi érzékenysége – egy kis „etnoízzel” fűszerezve – legendás előadóvá teszik világszerte. A koncert elején Bartók Bélát idézte meg Herczku Ágnes és Juhász Zoltán, valamint Szalai András klasszikus cimbalomművész közreműködésével.


Április
ÚJ!ÚJ!ÚJ!
Nagy sikerrel mutatkozott be a Balogh Kálmán – Szabó Dániel – Zimber Ferenc Cimbalomtrió a Budapesti Jazzfesten.
04.28 JazzFestBudapest
 Jedermann kávéház,  Cimbalom Trio @ JazzFest,
Balogh Kálmán – Szabó Dániel – Zimber Ferenc Cimbalom Trio
Három népzenész cimbalmos, akik erősen kötődnek az autentikus népzenei
forrásokhoz és ugyanakkor keresik a korszerű formákat, valamint a teremtő
improvizációk lehetőségeit. Mindezt egy olyan hangszeren, amely élő
hungarikum.
BALOGH Kálmán az egyik legismertebb cimbalmos nemcsak Magyarországon,
de nemzetközi viszonylatban is. Tevékenységének két fontos területe a
koncertezés és a tanítás. Briliáns technikai tudással, kifinomult ízléssel, magas fokú improvizációs készséggel, a különböző zenei irányzatok iránti olthatatlan kíváncsisággal és nyitottsággal alkotó sokoldalú előadóművész, melynek következtében rendszeresen más-más formációkban muzsikál. Repertoárja magyar és más népek zenéjétől autentikus cigány, klezmer zenén és mindezek
feldolgozásán át, a világzenén keresztül a jazz és klasszikus zenéig terjed.
SZABÓ Dániel cimbalomművész kutatási területe és legfőbb zenei kifejezési
formája az autentikus népzenei megszólalás. Saját projektje a Pázsint is erre a koncepcióra, a székelyföldi hagyományos zenére épül. Ezenkívül számos világzenei formációban működött közre és játszik ma is. Jelenleg a Bazseva, az Uljana Quartet és Tímár Sára és zenekarának cimbalmosa és a Zeneakadémia tanársegéde.
ZIMBER Ferenc már életútja kezdetén a zene irányába orientálódott, amely a
zeneakadémiai tanulmányain keresztül mostanra előadóművészi pályává érett.
A cimbalom iránti érdeklődése már ifjúkorától fogva hajtotta a különleges
hangszer mind részletesebb megismerése felé. Népzenei elhivatottsága végigvonul mindazon együttesek, zenekarok során, akikkel valaha is együtt zenélt, mint például Méta, Téka, Buda Folk Band. Jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes hivatásos zenésze.
A program a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Budapest Brand nZrt. közreműködésével valósul meg.”

04.26. Magyar Zene Háza, Cziffra György Fesztivál – Brahms est / közreműködik: Balázs János, Balogh Kálmán, Kelemen Barnabás

Közreműködik: Balázs János, Balogh Kálmán és Kelemen Barnabás
A Cziffra György Fesztivál keretében a Magyar Zene Házában egy Brahms-estre kerül sor, amely során Balázs János, Balogh Kálmán és Kelemen Barnabás mutatja meg Johannes Brahms két arcát.
Johannes Brahms két arca mutatkozik meg ezen az estén: a kifinomult kamarazenész és a világ felé nyitott szívvel forduló zseni, aki azonnal a saját nyelvére fordítja új felfedezéseit. A magyar népies műzenével való találkozás Reményi Ede és Joachim József hegedűművészek jóvoltából jött létre, Brahmsot pedig életreszólóan elbűvölte e nyelvezet szépsége és kifejezőereje.
Hegedű-zongora szonátáit csak jóval az első magyar táncok után kezdte komponálni. A hagyományos formába öntött darabok zsenialitása elsősorban az utánozhatatlan, rendkívül érzékeny érzelmi töltetben mutatkozik meg. Az előadóknak különleges kihívást, a hallgatóságnak feledhetetlen utazást jelent a három szonáta egymás utáni megszólalása.
Annál is inkább, hiszen hazánk elsőrangú művészei – Kelemen Barnabás és Balázs János – tolmácsolják, a táncokat pedig Balogh Kálmán cimbalomjátéka teszi még izgalmasabbá és eredetibbé.

2022.
November
27. 19:00-21:00 Müpa, Fesztivál Színház, A cimbalom ünnepe, 10 éves a Világraszóló fesztivál
Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band  lemezbemutató koncertje

“2012-ben indult, idén tízéves a Müpa Világraszóló fesztiválja. A cimbalmot és tárogatót népszerűsítő minifesztivál koncertekkel, kiállításokkal, vetítésekkel és pódiumbeszélgetésekkel avatja be a közönséget e két hungarikum-hangszer világába, azok fejlődéstörténetébe, múltjuk mellett jelenükbe és lehetséges jövőjükbe. A jubileumi, ünnepi évben a sorozat állandó házigazdája, Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész mutatja be legújabb albumát Gipsy Cimbalom Band nevű zenekarával és Básits Branka énekessel.

Balogh Kálmán a nyolcvanas évek óta a cimbalom kiemelkedő játékosa, mind számos formációjával (Gipsy Cimbalom Band, Cimbalom Trió, Cimbalomduó), mind a hazai népzenész élvonallal való együttműködései alátámasztják ezt. Idén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének tanára, a Világraszóló sorozat állandó házigazdája került a jubileumi fesztivál középpontjába: az ő személye és zenei világa. Már csak azért is, mert Balogh Kálmán e jeles alkalomra időzíti a Gipsy Cimbalom Band legújabb albumának bemutatóját, ami azért is különleges, mert a kitűnő lemezeket készítő együttes utoljára 2010-ben jelentkezett kiadvánnyal (ez volt a Délibáb). Az ismert muzsikustársak mellett újdonság a zenekar életében, hogy a lemezen és a koncerten a magyar és a balkáni népzenék világában egyaránt otthonosan mozgó Básits Branka énekel. A koncerten a Balogh Kálmánéktól megszokott szebbnél-szebb népdal- és népzene-feldolgozásokat hallhatjuk, persze a szintén sajátos változatos tálalásban. Az ő esetükben a tradicionális zenék, a jazz és a könnyűzene „kéz a kézben” járnak, ez a kulcsa a zenekar utánozhatatlan, egyedi hangzásvilágának. “- Müpa


Október
08. Zeneakadémia, Magyar Kincsek Ünnepe: Muzsikás
Muzsikás koncert Balogh Kálmánnal, Petrás Máriával, vendég: Kacsó Hanga-Szabó Dániel Duó
Ha a magyar zenei kincseket ünnepeljük, aligha lehet autentikusabbat találni a népzenénél, a bartóki tiszta forrásnál, és a műfaj hazánkban az egyik legnépszerűbb, külföldön legismertebb képviselőinél, az 1973-ban alakult Muzsikás együttesnél. A magyarországi népzenei megújulásban úttörő szerepet játszó formáció együttműködése több évre tekint vissza a Concerto Budapest zenekarral és Keller Andrással.
A Magyar Kincsek Ünnepén a magyar népzenei hagyományt idézik meg számos területről Szlovéniától és a Dunántúltól kezdve, az Alföldön és Erdélyen át, Gyimesen keresztül egészen Moldváig. Koncertjükön két világszerte ismert és elismert, rendszeres alkotótársuk lép velük pódiumra. A Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjas énekes, Petrás Mária gyermekkorában sajátította el az akkor még élő csángó hagyományt. Ezt a népi kultúrát közvetíti hitelesen, adja vissza a legapróbb részletekig. A Prima Primissima-díjjal is elismert cimbalomművész, Balogh Kálmán a hetvenes évektől tanulmányozza a falusi cimbalmos játékot. Tevékenyen részt vett a hazai revival cimbalmozás kialakításában, a falusi hagyomány városi népszerűsítésében és oktatásában. Közös előadásuk igazi kuriózumnak ígérkezik, a magyar zene legtermészetesebb hagyományait idézi a Magyar Kincsek Ünnepén

11. Magyar Zene Háza, Márta István: Kaleidoszkóp

Szeptember
24. Hagyományok Háza, Jótékonysági koncert, Balogh Kálmán-Kovács Ferenc duó

Augusztus 24.
Jövőnk gyökerei, Ünnepi folklórgála a 90 éves Andrásfalvy Bertalan tiszteletére

Andrásfalvy Bertalan 2021. november 17-én ünnepelte 90. születésnapját. Amellett, hogy rendszerváltó miniszterként és egyetemi tanárként is közismert, munkássága az amatőr és profi néptánc- és népzenei életben, táncházmozgalomban is nagy tiszteletnek örvend. Ő az egyik, vagy talán már az egyetlen élő néprajzkutató abból a nagy nemzedékből, akik nevét rendre olvashatjuk a néptáncos, népzenei archív gyűjtések jegyzőkönyvein, s akik útjára indították azt a szemléletváltást, amely elvezetett a Kárpát-medence néptánckincsének mélyebb megismeréséhez, hagyományhű színpadi megformáláshoz. Ez a szemléletváltás az Unesco szellemi kulturális örökség megőrzését célzó legjobb gyakorlatok regiszterében 2011 óta a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modelljeként szereplő, idén 50. jubileumát ünneplő táncházmozgalom megszületése szempontjából is meghatározó volt.

A kétrészes előadás a 90 éves Andrásfalvy Bertalan gyűjtőútjai nyomán idézi meg a néptánckutatói életutat, s az azt szegélyező szakmai-közösségi üzeneteket. Fellépnek Baranya, Sárköz, Szatmár és a bukovinai székely falvak hagyományőrző táncosai, Sebestyén Márta, Balogh Kálmán, Pál István „Szalonna” és zenekara, Codoba Florin, Codoba Florinel Martin és Codoba Marius Ignác, a Magyar Állami Népi Együttes, a Mecsek, a Nyírség, a Pöndöly táncegyüttesek tagjai, a Vasi Kislegényczéh, valamint további táncos és zenei előadók, egykori néprajzos tanítványok…

A műsor házigazdája a Tiszta Forrás Zenekar: Albert Sándor Szilárd, Rőmer Judit, Havasréti Pál.

Augusztus 27. Erkel színház
🎶 Az MVM ZENERGIA 2022 vendégfellépője: Balogh Kálmán, az egyik legismertebb cimbalmos nemcsak Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is. Számtalan magyar és nemzetközi zenei formáció kiemelkedő zenész egyénisége. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.
„A 2021-es MVM ZENERGIA igazán kedves emlék a számomra. A zenésznek szerintem az egyik legfontosabb és legjobb érzés az, amikor a pillanat varázsa alá kerül, ami tavaly megtörtént velem az MVM ZENERGIA koncerten. Örülök, hogy egy darab erejéig idén is a színpadra állhatok.”
Ne hagyd ki ezt az életre szóló élményt! 🤩 🧡 👉 A budapesti Erkel Színházba már elfogytak a jegyek, de online támogatói jegyeket még tudsz váltani https://mvmzenergia.hu

május
boon.hu
Hegyi Erika
Interjú Balogh Kálmán cimbalomművésszel, Miskolc új díszpolgárával

„Lelki szükségletem a cimbalmozás”

A művész sorsa 11 éves korában dőlt el, amikor nagybátyja felfedezte a tehetségét.

Balogh Kálmán: „Furcsa érzések kavarognak most bennem: meglepetés, öröm és boldogság az emlékek miatt” .

Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész Miskolc díszpolgára elismerésben részesült a város ünnepén. A művész pályája a megyeszékhelyről indult, és nagyon sokat tett a cimbalom népszerűsítéséért. Felsorolni szinte lehetetlen, hány zenekarban játszott, hány külföldi turnén vett részt és hogy hány díjjal ismerték el a munkásságát. Nagy szeretettel emlékszik diákéveire, melyeket Miskolcon töltött. Paradicsomi állapotnak nevezte ezt az időszakot.

Miskolc város díszpolgára kitüntető címet adományozott önnek a szülővárosa. Milyen érzésekkel tölti el az elismerés?
Nagyon nagy meglepetés volt! Az egész gyerekkorom Miskolchoz kötődik, ott éltem 18 éves koromig. Hihetetlenül gazdag volt ez a gyermekkor, csupa kellemes emlékem van ezekről az évekről. Ez mindenképpen eszembe jut a díjjal kapcsolatban. Megtiszteltetésnek veszem, és felidézi a fiatalkoromat. Az iskolákat, a tanárokat, azokat a helyeket, amelyeket nagyon szerettem. Úgyhogy furcsa érzések kavarognak most bennem: meglepetés, öröm és boldogság az emlékek miatt.

Hogyan telt ez a nagyon szép gyermekkor?
Rendkívül hálás vagyok egykori iskoláimnak, tanáraimnak. A 8. Számú, Általános Iskolába jártam, a Selyemrétre. Már itt is rengeteg segítséget kaptunk a nővéremmel. Az igazgató megengedte, hogy péntekenként ne menjünk iskolába, mert akkor jártunk a fővárosba cimbalmozni tanulni. A pénteki órákat persze bepótoltuk, és nagyon sok díjat nyertünk az iskolának a kulturális seregszemléken. Aztán jött a konzi (a Bartók Béla Zenei Gimnázium – a szerk.), ott is kiváló tanárok segítették a pályafutásomat. Miskolcon rendkívül jól éreztem magam, aktív életet éltem. A megyei könyvtárnak állandó tagja voltam, szinte minden könyvet kiolvastam. A sportcsarnokba vívni jártam, kardozni, mert akkor minden fiú kardozni akart, de jártam judózni is. Egy darabig néptáncoltam, rengeteget úsztam, hiszen az Augusztus 20. Strandfürdő mellett laktunk. Tehát hihetetlen gazdag, paradicsomi állapotban éltem Miskolcon. Úgy vélem, azért lettem nyitott minden újra, mert ott már eleve adva voltak ezek a lehetőségek. Természetesen ezt a szüleimnek is köszönhetem, de a közeg is befogadó és támogató volt.

Köztudott önről az a történet, hogy 11 éves korában dőlt el, hogy zenész lesz, amikor Balogh Elemér nagybátyjánál, a híres cimbalomművésznél látogatóban járt. Emlékszik még erre a napra?
Igen, megvan ez az emlék. Egy alkalommal a családdal elutaztunk a fővárosba, a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Délelőtt meglátogattuk Elemér nagybátyámat. Kérdezte a szüleimet, hogy tanulok-e valamilyen hangszeren játszani. Ők mondták, hogy nem. Apám ugyan tanult hegedülni, de később úgy döntött, hogy más szakmát tanul. Így lett Miskolc és Borsod megye elismert víz-, gáz- és fűtésszerelője. Azt gondolta, hogy majd én is tanulok valamilyen műszaki szakmát, vagy mérnök leszek. Elemér nagybátyám azonban a cimbalomhoz hívott, és megmutatott jó pár dallamot. Ezeket tíz perc alatt megtanultam, és helyes ritmusban eljátszottam. Ezen nagyon elcsodálkozott, mert nem egyszerű „Boci, boci tarka”-dallamok voltak ezek, hanem sokkal bonyolultabbak. Akkor a nagybátyám azt mondta, hogy zenét kellene tanulnom, mert úgy tűnik, van hozzá érzékem. Így kezdődött a cimbalmozás. Miskolcon azonban akkor nem volt a zeneiskolákban cimbalomoktatás, így a nővéremmel péntekenként a fővárosba utaztunk, hogy megtanuljuk a hangszer minden fortélyát. Szöllős Beatrix volt az aranyszívű tanárnőnk.

Nem véletlen a zenei tehetsége, hiszen a családjában sok híres zenész volt. Hogyan emlékszik rájuk?
Az apai nagyapám Erdélyből származott, és hegedült. Ő azonban korán meghalt, talán ötéves lehettem. Tehát mint zenésszel nem kerültem kapcsolatba, nem hallottam őt játszani. De valószínűleg erdélyi népzenét játszhatott, mert később az erdélyi népzene nagyon nagy hatással volt rám, amikor először meghallottam. Úgyhogy lehet, hogy az ősöktől valamiféle misztikus módon öröklődött. Az édesanyám családjában több tehetséges zenész vált híressé. Miskolci Balogh János és Miskolci Balogh Gyula prímások az anyai nagyapám testvérei voltak. Miskolci Balogh János Budapestre került, akadémiát végzett, professzor lett, a fővárosban elismert emberként tisztelték. Miskolci Balogh Gyula fia pedig Bici Balogh Gyula volt, a híres dzsessz-zongorista. Sajnos ő is korán meghalt. Az édesanyám édestestvére pedig a már említett Balogh Elemér, aki nemzetközi hírű cimbalomművész volt.

Hamar kiderült, hogy örökölte a zenei tehetséget, hiszen 12 éves korában már az Avas Táncegyüttes zenekarában zenélt. Hogy került oda ilyen fiatalon?
Nagyon szép évek voltak azok! Az úgy történt, hogy a Selyemréten a szomszédunkban lakott Baranyi Judit, aki az együttesben táncolt. Én is és a nővérem is rengeteget gyakoroltunk otthon a cimbalmon. Ezért Judit édesapja úgy kérlelte a lányát, „vidd be a gyerekeket az együttesbe, hogy ne itt gyakoroljanak”. Ott egy felnőttekből álló, félig amatőr, félig professzionális zenekar kísérte a táncosokat. És mivel tudtam kottát olvasni, alkalmaztak. Volt szóló számom is, ami nagy sikert aratott, hiszen egy 12 éves gyerek játszott egyedül a színpadon. Fantasztikusan jó közösség volt az együttes, nagyon szerettek, nagyon vigyáztak rám, itt nőttem fel, itt szocializálódtam, itt ismertem meg a népzenét. Nagyszerű fesztiválokra jártunk, külföldre is, ahol megláttam, hogy más országokban is van cimbalom, és hogy az milyen sokrétű hangszer. Ez pedig tágította a zenei látásmódomat: hoppá, a cimbalommal sok mindent lehet csinálni, nem csak az általam ismert magyar cimbalmozás létezik!

Mit adott önnek a miskolci zenei gimnázium?
A Bartókban ugyanaz a Gerencsér Ferenc tanár úr tanított, aki később a főiskolán. Egyedülálló cimbalomművész volt, Rácz Aladár legjobb tanítványa. Mivel Miskolcon nem volt cimbalom tanszak, miattam, a nővérem miatt és Szabó Ági osztálytársunk miatt járt Miskolcra, hogy cimbalmozni tanulhassunk. Klasszikus zenét tanultunk, de közben népzenét is, majd elkezdtünk improvizálni. Volt egy kis zenekarunk, ezzel versmegzenésítéseket adtunk elő. A fővárosban folytattam a tanulást a tanárképző főiskolán. Ott is játszottunk mindenféle műfajban. Akkor kezdtem zenélni a Budapest Ragtime Bandben és a Népszínház táncegyüttesének zenekarában, tehát egyszerre mindig több műfajban játszottam: klasszikus, ragtime, dzsessz, kortárs, többféle népzene.

1987/1988-ban a neves Rácz Aladár Cimbalomversenyen második helyezést ért el. Milyen kapukat nyitott meg ön előtt ez a siker?
Inkább azt mondanám, hogy rávilágított a hiányosságaimra, és rendkívül tanulságos volt. A háromfordulós versenyen rengeteg cimbalmossal találkoztam, akik sokféle módon játszották a műveket. Nyitott lettem az új dolgokra, ami segítette a további fejlődésemet. Nagy élmény volt, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem ott.

Sokat dolgozik, tanít, több formáció alapítója, vezetője. Hogyan tudja ezeket összeegyeztetni?
Tanítani mindig is tanítottam, már a kezdetektől fogva. Ahogy idősödöm, egyre inkább rájövök, hogy mennyire fontos a fiatalokkal találkozni és átadni nekik a tudást. Mert ami számomra egyértelmű, kiderült, hogy ifjúkorban egyáltalán nem az. Sokszor visszagondolok a saját gyerekkoromra, arra, hogy milyen problémákkal küzdöttem a tanulás terén, mert akkor még sok információ nem állt a rendelkezésemre. Most pedig már megvannak ezek az ismeretek, és ezeket át kell adni, újra fel kell fedeztetni, újra éreztetni, rengeteg dologra felhívni a figyelmet. A koncertezés pedig a lételemem, hiszen 12 éves koromtól színpadon vagyok. Számomra ez természetes és igénylem is. Persze a cimbalmozás anélkül is a mindennapjaim része, hogy koncerteznék. Otthon is muszáj játszanom, mert hiányérzetem van, ha nem tehetem. Lelki szükségletem a cimbalmozás, függő vagyok!

A mai fiatalok szívesen választják hangszerüknek a cimbalmot?
Aki választja, az szívesen. De ez nem egy olyan népszerű hangszer, mint a gitár, a dob vagy a szaxofon. Azokban a körökben azonban, ahol a fiatalok szeretik a népzenét, a néptáncot és a táncházi muzsikát, ott sok gyerek dönt a cimbalom mellett. Nem biztos persze, hogy mindenki megmarad cimbalmosnak, mert ez nem egy könnyű szakma. A hangszert egyszerű megszólaltatni, mert ráütök a húrra, és szól. De 12 hangnemben kell játszani, minden oktáv más, ismerni kell az akkordokat. Szinte artisztikus cirkuszi mutatvány szükséges a magas szintű játékhoz. Ehhez pedig rengeteg munka kell, napi többórás gyakorlás. Ha eljut valaki egy bizonyos szintre, következik az improvizálás. Tehát nem mindenki lesz cimbalomművész a végén. Tehetség és sok-sok munka kell hozzá.

Több formációt hozott létre az évek során. Melyik miért fontos?
Az élet hozta ezeket az együtteseket. A legnagyobb formáció a Gipsy Cimbalom Band. Itt az induló ötlet az volt, hogy mindig sok műfajban játszottam különböző zenészekkel, és egyszer arra gondoltam, még a ’90-es évek elején, hogy mi lenne, ha a több műfajban játszó zenészbarátokból összeállítanánk egy kis zenekart. Bármilyen népzenére, mindegy, melyik ország zenéje, kezdjünk el improvizálni. Ez igazából játék, szórakozás, a közönség nagyon szereti, mert szabadságot érez, ahogy árad a zene. A Cimbalogh Trió ugyanezért született, de kisebb létszámmal. Népdal-improvizációt játszunk kevesebb hangszerrel. Cimbalom, bőgő és egy hegedűs, aki brácsázik is. A magyar népzene és annak feldolgozásai kerülnek előtérbe. A Cimbalomduót pedig Lukács Mikivel csináljuk. Itt Miki fantasztikus hangszerelési tehetségét és ötletgazdagságát csodálhatja meg a hallgatóság. Általában én hozom a népi témákat, melyeket legtöbbször az ő ötletei alapján dolgozunk fel. Ezek a darabok inkább már a dzsessz felé kacsingatnak, erős világzenei hatással. Mindezen kívül még játszom a Dobroda népzenekarban és az Esszencia formációban, ahol szintén három műfajt keverünk össze. Úgyhogy ez mind a szerteágazó kíváncsiságom eredménye.

Sok díjjal ismerték már el a munkáját, tehetségét. Ezek közül melyikre a legbüszkébb?
A 2019-es Martin György-díjra. Ennek nagyon örültem. Martin György a népzene és néptánc Bartók Bélája. Hihetetlen munkabírású ember volt, akinek nagyon sokat köszönhetünk. A róla elnevezett elismerést a táncházmozgalomban, a táncházzenében nyújtott teljesítményemért kaptam, ami azért esett nagyon jól, mert valljuk be, elsősorban népzenésznek tartom magam. A népzene a szívem csücske! Az összes többit is szeretem, mert szórakoztat, de a népzene az első. A Prima Primissima díjat is nagy megtiszteltetésnek tartom, hiszen azt sem kapja meg bárki. Az azért nagy dolog, mert országos szavazás döntötte el, ki legyen a díjazott.

Az internetes oldalára a következő sorokat írta: „A zene a lélekről szól, a lélekről mesél. Sokfajta stílusú zene létezik, de a zene alapanyaga, a hangok rendszere, a hangok világa azonos. Már fiatal korom óta érdekelt, hogy mi adja egy-egy stílus jellegzetességét, eltérését, különbözőségét a másiktól… ” Sikerült megfejteni?
Igen, mivel folyamatosan zenével foglalkozom, és kiderült, hogy ugyanazt a C-dúr skálát bármelyik műfajban le lehet játszani. Legyen az klasszikus, dzsessz, népzene vagy épp cigányzene. A hangok ugyanazok, de a ritmus, a modor, a zenei eszközök, a stílus különböző. Olyan ez, mint amikor több ember ugyanazokból az alapanyagokból főz. A végeredmény minden esetben más lesz, mert ugyanazokat az alapanyagokat mindenki más-más arányban keveri össze és fűszerezi, a saját ízlése szerint. 

2021.
December
12.30.  Müpa, Bartók Béla hangversenyterem, Muzsikás és barátai, évzáró koncert
Szentesi Zöldi László:  Virágos réteken,  2022. 01.07. Demokrata
..”Balogh Kálmán cimbalomjátéka az est fénypontja, bátor improvizációi, ötletes ritmusvariációi, erőtől duzzadó, de a közös zenébe simuló játékmódja páratlan és világszínvonalú.”…

Október

Köszönjük a közös estünkről készült méltatásokat a Kossuth rádió Gondolat-jel és Jelenlét című adásaiban 
Ahol megszólalnak a festmények
Földi Péter festőművész és Balogh Kálmán cimbalomművész közös estje
Közreműködik:  Tarnóczi László
Ipoly Erdő Zrt. Somoskői Kirándulóközpont, 3100 Salgótarján (Somoskő) Wesselényi u. 14.
Somoskőért Civil Egyesület szervezésében

Cimbalomkurzus  10.03. 9:00
A magyar zene egyik ikonikus hangszerének ismeretében mélyíthetik tudásukat négy vasárnapon át a cimbalom alapjait már ismerő jelentkezők.
Négyalkalmas kurzusunkat ajánljuk mindazoknak, akik a hangszerjáték alapjait már elsajátították és technikai fejlődésre, illetve repertoárbővítésre vágynak. Az iskolarendszerben tanulóknak és tanítóknak egyaránt hasznos tudást kínál a Balogh Kálmán és Szabó Dániel által vezetett képzés.
A jelentkezők fejleszthetik tudásukat a prímcimbalmos és az akkordikus játékmód területén, és módszertani ismeretekkel is gazdagodhatnak (verőhasználat, pedálozás, skálák és hangzatok). Mivel az oktatási napok tematikája egymásra épül, ezért javasoljuk a részvételt mind a négy alkalmon.
Tanfolyamvezető:
Balogh Kálmán eMeRTon-, Kodály Zoltán-, Martin György-, Prima Primissima-díjas cimbalomművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója
Szabó Dániel cimbalomművész, zenetanár, a Népművészet Ifjú Mestere
Tanfolyami alkalmak:
2021. október 3., 10., 24., 31., vasárnap, 9:00-18:00
Tanfolyami díj:
A képzés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

08.28.

07.

Pastorale, M5 és Duna World

Munkálódik a cimbalmos – Főszerepben Balogh Kálmán cimbalomművész – I.

(2021)

„Magyar zongora” – így is nevezték a hungarikumnak tartott hangszert, a cimbalmot. A Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen rendezett Pastorale-sorozatban sokoldalúan mutatja be hangszerét Balogh Kálmán, a nemzetközi hírű cimbalomművész, akit Magyar Örökség Díjjal és Prima Primissima díjjal is kitüntettek. A Pesti Vigadó dísztermében rögzített koncerten a közönség hallhatja őt szólóban, cimbalom-duó tagjaként, a szintén hungarikumnak számító tárogató kísérőjeként, néptáncot kísérő népizenekar, valamint jazzegyüttes tagjaként, de versenyművek szólistájaként vonós zenekarral is. Megszólal a hangszeren magyar és más nemzetiségek autentikus népzenéje, barokk és XX. századi muzsika, jazz, de láthatjuk-hallhatjuk azt a csodát is, amikor Balogh Kálmán és egyik legkedvesebb muzsikustársa, a szintén boszorkányosan virtuóz cimbalomművész, Lukács Miklós közös improvizációjában megszületik a zene. A programban filmrészletek idézik meg Rácz Aladár, a legendás cimbalmos emlékét. A Szent István Filharmonikusok karmestere Záborszky Kálmán, a szerkesztő-műsorvezető és Balogh Kálmán beszélgetőtársa Solymosi Tari Emőke zenetörténész.


07.17.
„Keserédes és felkavaró, sírásig kacagtató történetek olvasásra és éneklésre, cimbalomra és gitárra.
Három olyan alkotó-előadó találkozása ez az exkluzív este, akik évtizedek óta „dúdolva mesélnek”, és tudják, hogy a népdalok, a jazz és az élet nagy történetei egy tőről fakadnak. Ezen a pódiumesten mégis minden más fénytörésbe kerül: Balogh Kálmán cimbalomjátéka történetet mesél, Bognár Szilvia népdalai pedig Grecsó versekbe és történetekbe fordulnak át. Az író pedig velük dúdolja a magáét.”

06.18.  21:00 Jedermann kávézó, Cimbalom duó, Balogh Kálmán és Lukács Miklós koncert

06.11.
Balogh Kálmán és barátai  (koncertfilm)

Zenekari tagok: Balogh Kálmán – cimbalom; Barity Zorán – harmonika; Básits Branka – ének; Bede Péter – szaxofon; Deák-Volom Dávid – furulya, harmonika, klarinét; Dumitrița Curteanu-Nicu – ének; Farkas Rózsa – cimbalom; Frankie Látó – hegedű; ifj. Gelencsér János – hegedű; Gólya Péter – brácsa, harmonika; György Mihály – gitár; Herczku Ágnes – ének; Kovács Ferenc – trombita, hegedű, ének; Novák Csaba – nagybőgő; Szabó István – nagybőgő, ütőgardon; Szalai András – cimbalom;
Támogató: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kezelő szerve és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
Szakmai partner: Hagyományok Háza

 


05.15.
A Nagyok – Balogh Kálmán

A magyar kultúra és sport legendás nagyjaival Ugron Zsolna író beszélget. Titkokról, életről, sikerekről, kudarcokról. Arról, hogy hogyan lehet és miért érdemes.

https://mediaklikk.hu/video/a-nagyok-balogh-kalman/


2021. 04.29. Így alkotunk mi – Balogh Kálmán

Több részes videósorozatban mutatjuk be a legutóbbi, alkotói pályázatunk nyertes zenészeit, projektjeit. A következő hónapokban rendszeresen elérhetőek lesznek a népzenei ihletettségű projekteket bemutató portréfilmek, amelyek az alkotói folyamatra helyezik a hangsúlyt, egy-egy zenész, zeneszerző munkáját bemutatva, amely során a népzenei gyökerekből új művek születnek. Betekintést nyerhetünk a próbafolyamat vagy akár a stúdióba; és a készülő művek részletei is elhangzanak a filmekben. Ebben a részben Balogh Kálmán alkotói folyamatával, illetve „Be szépen szól a cimbalom…” – tablóképek a magyar népzenei palettáról című projektjével ismerkedhetünk meg.
Videó: Rotera
https://www.youtube.com/watch?v=-qinf3gTBFM

2021.02.17.  Cziffra Fesztivál

“A hit és a művészet kapcsolatának kérdéseire keresi a választ Rudolf Péter színművész, Kozma Imre atya és Balázs János zongoraművész Bősze Ádám zenetörténésszel február 17-én, amihez kapcsolódva Balogh Kálmán és Lukács Miklós improvizatív cimbalomjátéka lesz online hallható.”

2020.12.23.
HELLÓRIÓRÁRIÓ, ITT A BALOGH RÁDIÓ!
Egy nagy örömhírt szeretnék megosztani Veletek!
Elkészült a Magyar népi cimbalomiskola a Hagyományok Háza kiadásában. Szabó Dániel tanítványommal és kollégámmal írtuk közösen (több hónapot ültünk emiatt). Magyar és angol nyelven íródott, így külföldiek is megérthetik. A kötet régi hiányt pótol és nem csak népzenészeknek lehet hasznos. Tartalmaz történeti, módszertani, technikai információkat, azon kívül több mint száz népzenei lejegyzést, és a skálák, harmóniák kézrendjét is leírtuk a kötetben. Elmagyarázzuk a régies “prímcimbalmos” és a modernebb “akkordikus” játékmódok mibenlétét is! Ez a könyv szép emléket állít azoknak a falusi roma cimbalmosoknak, akiktől mi is tanulhattunk. Szeretettel ajánljuk Petrovics Tamás (†) egykori kollégánk emlékének is. Köszönettel és hálával tartozunk sok embernek, akik segítették a kiadvány létrejöttét, többek között Kelemen László, Vavrinecz András, Pávai Natália, Berta Alexandra.
Használja mindenki egészséggel! Bármilyen szakmai jellegű kérdéssel keressenek bátran engem vagy szerzőtársamat, Szabó Dánielt!
A kiadvány megvásárolható itt: https://webaruhaz.hagyomanyokhaza.hu/magyar-nepi

fotó: Dusa Gábor


2019. Prima Primissima Díj

▶️Magyar népművészet és közművelődés
Balogh Kálmán, cimbalomművész
(Fazekas Dinasztia, a nádudvari fekete kerámia mesterei
Téka Alapítvány, közművelődést és szórványoktatást szervező civil szervezet


2019. Október 30.

Akusztikus, autentikus Balogh Kálmán 60 Zeneakadémia, október 30. 19:30

“60. születésnapod alkalmából ünnepi koncertet adsz a Zeneakadémián, összegzésre készülsz?
Nem az összegzés szándéka indított el, mert az túl bonyolult lenne. A születésnapomat sem gondolom olyan nagyon komolyan, a 60 évnek nincs igazán súlya. Egyszerűen egy ünnepre készülök, és hálás vagyok, hogy ismét nagyszerű muzsikusokkal zenélhetek együtt.
A koncert alapvető szellemi kerete a népzene lesz, de természetesen kikerülhetetlen a népzene és a klasszikus zene találkozása.
Az akadémiai cimbalom-oktatás múltját is érintjük egy kicsit, mert mindannyian egy lánc tagjai vagyunk, a volt tanáraim és az ő tanáraik is. Az 1800-as évek vége felé indult el a cimbalom oktatása a Zeneakadémián, ezt összegezzük majd egy kedves kollegámmal, Szalai Andrással. Ő annak a Szalai Józsefnek a fia, aki Rácz Aladár egyik legjobb tanítványa volt.
Én szerencsés vagyok, mert mind a két magyar klasszikus úttól kaptam tanítást: az első tanárom Szöllős Beatrix volt, ő a Tarjáni Tóth Ida-féle egykori Magyar Zenede iskolájából kialakult vonalat vitte tovább, és egy teljesen másik, önálló vonal volt a Rácz Aladár-féle iskola. Az ő egyik legjobb tanítványa Gerencsér Ferenc volt, az én második tanárom. Nála kezdtem a konzit Miskolcon és nála fejeztem be az akkori Tanárképző Főiskolán.”…

“A koncert elején Bartók Bélát idézi meg Herczku Ágnes és Juhász Zoltán, valamint Szalai András klasszikus cimbalomművész közreműködésével. A második részben az eredeti formájában megszólaló népzenén lesz a hangsúly. A közép-kelet-európai régió olyan tájait járhatjuk végig, ahol a cimbalom a zenei hagyomány része lett. Az évtizedes muzsikustársak és kedves tanítványok igazi örömzenével segítenek felidézni az elmúlt hatvan év legszebb zenei pillanatait.
Népdalok Bartók Béla gyűjtéseiből
Bartók: Három csíkmegyei népdal, BB 45b
Emlékezés Allaga Gézára és Rácz Aladárra
Couperin: A nádas
Scarlatti: G-dúr szonáta, K. 13
Improvizációk népzenei dallamokra
Balkáni népzene
SZÜNET
Gömöri és dunántúli táncok
Gyergyói összeállítás Kodály gyűjtéseiből
Bonchidai dallamok
Balogh Kálmán (cimbalom)
Lukács Miklós, Szabó Dániel, Szalai András, Zimber Ferenc (cimbalom), Gelencsér János (cimbalom, hegedű)
Básits Branka, Herczku Ágnes, Szalóki Ágnes (ének)
Vizeli Balázs (hegedű), Árendás Péter (brácsa), Doór Róbert (nagybőgő)
Juhász Zoltán (furulya)
Gipsy Cimbalom Band: Bede Péter (szaxofon), Kovács Ferenc (trombita, hegedű, ének), Frankie Látó (hegedű), Novák Csaba (nagybőgő), György Mihály (gitár)”

Gyürke Kata, Fidélio, 2019

 


https://www.facebook.com/tolnatajtv/videos/370650757176847/

Magyar Jazz
Koncertbeszámolók

Ezen a fesztiválon nem csak hallgatjuk, de tanulunk is a jazzről

Irk Réka  2019. szeptember 13.

Még csak az első 3 napon vagyunk túl, de máris többet tudtunk meg a jazzről, mint más egész életében. Sőt más műfajokkal összefonódva is hallhattuk kibontakozását. És ez nem Budapesten, hanem a fővároson kívül történt, ahol túl nagy hagyománya nem volt a jazznek, viszont öt év alatt telt házat sikerült elérni ezekkel a nem mindennapi kulturális előadásokkal.

Érden ötödik éve rendezi meg a város a jazzfesztivált. Miután e cikk szerzője egyben az egyik szervezője is ennek a fesztiválnak, így picit szubjektív lesz a beszámoló, és lesznek benne műhelytitkok is. Kedden vette kezdetét a 6 napos Érdi Jazz Fesztivál, ami ma már hagyománnyá nőtte ki magát Érden, köszönhetően az Érdi Önkormányzat támogatásának. Minden évben a Jazz és irodalom műsorral kezdődik a fesztivál. Járt már nálunk Lackfi János Juhász Gáborral, Háy János László Attilával, idén pedig a könyves sikerlista élén álló Grecsó Krisztián képviselte az irodalmi szinteret, és aki a párja volt a színpadon, a kiváló cimbalomművész, a friss Martin György-díjas Balogh Kálmán. Kálmán nem csak a jazzt vitte játékába, hanem a népzenét is. Varázslatos este volt, szem nem maradt szárazon, hol a mély, megindító prózáktól, hol a vicces novellák miatt. Balogh Kálmán két felolvasás közt rabul ejtette a hallgatókat játékával, de a felolvasásra is reflektált folyamatosan. Grecsó Krisztián pedig azon kívül, hogy remek író, lehengerlő az előadása. Többen megjegyezték az előadás után, hogy szívesen hallgatnák hangos könyvben is a műveit. Egy dolog miatt voltam szomorú, hogy nem érkeztek tizenévesek, hiába jött egy híres, ahogy Krisztián mondaná „élő” költő, író városunkba, a gimnazisták hiányoztak a közönség soraiból, pedig csak 8 óráig tartott az előadás.


Ma kezdődik és egészen augusztus 31-ig tart a BMC Nemzetközi Cimbalomverseny. A hétnapos megmérettetés fordulói nyilvánosak, az esti koncerteken pedig rácsodálkozhatunk a hungarikumnak számító hangszer sokoldalúságára.
A teljes program: https://bmc.hu/hirek/cimbalomverseny

// The BMC International Cimbalom Competition starts today!
Hosted for the very first time by Budapest Music Center, the BMC International Cimbalom Competition 2019 inspires a new generation of cimbalom players, showcases new talents, and places the instrument into a 21st century context between August 25-31.
The 7-day long competition’s semi-finals and finals are all open for the public, and BMC also presents a series of evening concerts featuring the cimbalom.
Full programme: https://bmc.hu/en/news/cimbalom-contest


Augusztus 16. Budapest, Vigadó, Martin György díj 

“Martin György-díj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Martin György-díj kiemelkedő népművészeti munkásság elismeréseként adományozható állami kitüntetés.
A díjat azon személyek kaphatják, akik munkásságuk során kimagasló eredményeket értek el a népművészet – a tárgyalkotó népi kézművesség, vagy a néptánc, a népzene, a népdal, a népmese, a hagyományőrzés – területén, illetve akik a népművészethez kötődően kiemelkedő művészetelméleti szakírói tevékenységet folytatnak.
A kitüntetés ugyanolyan állami művészeti középdíjnak számít, mint az Erkel Ferenc-; Jászai Mari-; vagy a Liszt Ferenc-díj.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Martin György-díj alapításával a nép- és világzenei színtér szereplőit emelte ki a Liszt Ferenc-díj köréből, így az utóbbi elismerést ezentúl csak komolyzenei előadók kaphatják.”



–  Balogh Kálmán és a Fitos Dezső társulat, Pont Fesztivál, Várkert Bazár, Budapest


Balogh Kálmán és a Fitos Dezső társulat
“A Pont Fesztivál hagyományosan az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő hagyományokat, szokásokat, táncokat és ízeket vonultatja fel, idén a Balkán kincseivel a fókuszban.
…Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész pedig az általa válogatott zenekarral ismerteti a világ szellemi kulturális örökségei között nyilvántartott két román hagyományt, a dojnát és a kalusárt. Ez utóbbi beavatási rítust, a legendásan virtuóz táncot a Fitos Dezső társulat mutatja be.”
“Határtalan lelkesedéssel román barátainkkal együtt készülünk a vasárnapi bemutatóra. Egyik nagy szerelmünk a román népzene, amit most “eredeti” előadókkal és hazai ifjú, valamint örökifjú muzsikusokkal szólaltatunk meg. A vad Calusul táncot Fitos Dezső táncosai mutatják be.
A zenészek, akik élvezettel csemegéznek a román népzene gyöngyszemeiből: Dumitrita Curtean-nicu ének, Ion Curtean cimbalom, Marin Bunea hegedű, Bede Péter szaxofon, Csenki Zalán koboz, Kovács Ferenc hegedű-trombita, Novák Csaba nagybőgő, Salamon Soma kaval-harmónika, Solymosi Máté hegedű, Vizeli Máté brácsa és Balogh Kálmán cimbalom.”


– Week-end Budapest, Párizsban, 2019

www.szon.hu
“Magyar hétvége a legjelentősebb franciaországi zenei központban
Párizs – A Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band nagy sikerű koncertjével vette kezdetét Párizsban a magyar zenei tematikus hétvége a Philharmonie de Paris koncertteremben, ahol a népzenétől Bartók Béla és Kodály Zoltán művein át Kurtág György munkásságáig tucatnyi koncerten és egyéb programon keresztül jeles magyar művészek közreműködésével ismerkedhetnek a francia érdeklődök a magyar zenével és zenei hagyománnyal.

Balogh Kálmán cimbalomművész és zenekara (Bede Péter szaxofon, Kovács Ferenc hegedű, trombita és ének, Látó Frankie hegedű, Novák Csaba nagybőgő, György Mihály gitár, Balogh Gusztáv ének és Lakatos Róber, brácsa, ének és hegedű) péntek este a Kárpát-medencei országok cigányzenéjéből és a régióban született klezmer muzsikából adtak ízelítőt másfél órás teltházas koncertjükön, amit hosszú tapssal jutalmazott a közönség.”

“A Philharmonie de Paris, a Cité de la Musique és a Müpa együttműködésében megvalósult tematikus hétvégén minden a magyar kultúráról, a magyar zeneművészet páratlan gazdagságáról szólt – hangsúlyozta a Müpa szerdai közleménye.
Mint írták, a Cité de la Musique koncerttermében szintén teltház és tapsvihar köszöntötte Balogh Kálmán cimbalomművészt és zenésztársait”.


Cziffra Fesztivál, Katarzis, 2019
 MoM, Cziffra Fesztivál, A katarzis
Mi a katarzis? Mit jelent a művészetekben és mit a hétköznapi életben? Mi a jelentősége az élet egyes területein ennek az összetett lelki folyamatnak? Miért fontos a megélése és milyen kihatása van életünkre?
” A zenei élményt két kimagasló előadó garantálja: Balogh Kálmán és Lukács Miklós a cimbalomjáték koronázatlan királyainak számítanak nemcsak itthon, de szerte a világon. Ha nem is katarzis, de mindenesetre meglepetés, hogy csak a negyedik Cziffra Fesztiválon hallunk először cimbalmot, hiszen Cziffra édesapja, idősebb Cziffra György is ennek a Kárpát-medencén kívül szinte ismeretlen, különlegesen virtuóz és érzékeny hangszernek volt a mestere.”


„A Magony trió jazznapi estje is ott lesz a Best of-ban. Balogh Kálmán (cimbalom), Novák Csaba (bőgő) és Kovács Ferenc (trombita és hegedű) zenéje este tíz körül olyan volt nekem, mint a forrásvíz egy tikkasztó erdei kirándulás végén, nincs az a méregdrága ital, ami jobban esett volna. Három feketeöves mestert hallottunk, akik ugyan elég régóta ismerik egymást ahhoz, hogy egymás minden rezdülését idejekorán észleljék, de pontosan ebben a felállásban ritkán játszanak, ezért a közös zenélés rengeteg friss örömöt ad nekik maguknak is. Álmélkodtatóan gazdag, meztelenségig őszinte zene volt. Nem, ez nem jazz, persze, csak szellemében volt testvére a jazznek, de ennél szebb befejezést a jazznapra kívánni sem lehet.”-Zipernovszky Kornél 2015


Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál – Cimbalomhármas címmel hangszerük remek virtuózai adtak koncertet az Assisi Szent Ferenc Plébániatemplomban október 11-én

  1. OKTÓBER 12., CSÉCSI ATTILA MEZEI JAZZRAJONGÓ

Nagy várakozással ültem be a templom megtelt soraiba. A vonzerőt a három kitűnő cimbalom művész, Farkas Rózsa, Balogh Kálmán és Lukács Miklós jelentette. Az oltár előtt felállított három szép cimbalmot, úgy láttam, a Magyar Rádió stábja mikrofonozta be, ezek szerint felvételt is készítettek az eseményről.


2011

Balogh Kálmán és a Rendhagyó Prímástalálkozó a világ legjobbjai között. A legrangosabb világzenei szaklap, a Londonban megjelenő Songlines közzétette a world music műfaj legfontosabb elismeréseként számon tartott Songlines Music Awards ez évi jelöltjeinek listáját.

A Legjobb együttes kategóriában a magyar népzene supergroupja, a Rendhagyó Prímástalálkozó és a két világhírű cimbalomművész, Balogh Kálmán és Lukács Miklós is szerepel. A zenekedvelők négy kategóriában (Legjobb előadó, Legjobb együttes, Kultúrák közötti együttműködés, Új felfedezett) szavazhatnak kedvenceikre a magazin honlapján január 31-ig.


2011. Fonogram díj: Az év hazai autentikus népzenei albuma RENDHAGYÓ PRÍMÁSTALÁLKOZÓ


A Rendhagyó Prímástalálkozó lemezét a neves világzenei szaklap, a brit Songlines 2010-ben beválogatta Top of the World listájára így lemezük egyik, Kalotaszegi szapora című dala felkerült a magazin mellékleteként megjelenő válogatás CD-re is.


Balogh Kálmán cimbalomművész 50 MÜPA

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Müpa nyitottsága hangszertörténeti jelentőséggel bír a cimbalom életében. Nemcsak azért, mert különböző műfajú koncerteken  szólalhat meg hangszerünk a színpadon,  hanem mert helyet  és lehetőséget biztosít a hangszer keletkezésének, történetének , szerkezetének bemutatására is.

Volt egy álmom: az ötvenedik születésnapomon rendezett  koncert legyen a Müpában. És megvalósult: ezen a koncerten vehetett részt két nagyszerű művésztárs, Alan Bern és Adam Stinga is. De más alkalommal –a Világraszóló cimbalom című esten – is elhangzott több olyan szám, ami kifejezetten a helyszín és az alkalom miatt került a műsorba.

“A szervezők kérése volt, hogy csak népzene legyen?

Igen, kifejezetten ezt kérték. Pedig nekem is az volt az elképzelésem, hogy mindenből mutatok egy kicsit, amivel eddigi pályám során foglalkoztam. Farkas Rózával klasszikus cimbalomduót, Lukács Miklóssal jazzcimbalomduót, némi ízelítőt Rácz Aladár életművéből, valamint a gitáros Juhász Gáborral és a zongorista Kovács Zoltánnal kifejezetten erre az alkalomra írt darabokat. De így is van bőven miből válogatnom, az első részben a Kárpát-medence, a másodikban a Balkán népzenéje áll a középpontban. Rengeteg vendégem lesz, többek között Sebestyén Márta, Berecz András, Vizeli Balázs és Lakatos Róbert, az amerikai Alan Bern, a bolgár Peter Ralcsev, valamint két moldáv művész, Marin Bunea és Adam Stinga. Magyar, román, bolgár és görög népzenéktől a moldáviai klezmerig sok mindent játszunk.”


Youth without youth

Balogh Kálmán Coppola filmjében cimbalmozik

Bár a cigányzene manapság nem divat, a cimbalom más műfajokban továbbélhet, akár úgy is, hogy kifejlesztik az elektronikus változatot – mondja Balogh Kálmán, akinek cimbalomjátéka Francis Ford Coppola új, Youth Without Youth című filmjében is hallható.

– Egy szerda délután, tavaly októberben felhívtak, hogy lenne-e kedvem a hétvégén játszani Romániában, ahol Coppala új filmjének zenéjét rögzítik – meséli Balogh Kálmán, hogyan is kérték fel a közreműködésre. – Meglepődtem, hogy pont Romániába hívnak, hiszen ott sok a jó cimbalmos. De a zeneszerző, Osvaldo Golijov ismerte néhány felvételemet, és engem akart, mert mindenképp magyar stílusban játszó cimbalmost szeretett volna.
Nem egyformán muzsikálnak ugyanis a román és a magyar cimbalmosok, bár a hangszer ugyanaz: a nagy vagy magyar cimbalom. Szomszédaink stílusa kemény, dobszerű, a magyar zenészek viszont puhán, a hárfához vagy a zongorához hasonlóan szólaltatják meg a hangszert. – Coppola sokat segített a zene felvételénél, mesélt a történetről, az egyes jelenetekről, és a különlegesen szépen fényképezett, de mindenféle hang nélkül vetített jelenetek is sokat segítettek, hogy megérezzük a filmet – mondja a forgatásról. – Ritkán vagyok elégedett magammal, de azt hiszem, többször sikerült elcsípnem a hangulatot, akár kottából játszottunk, akár improvizáltunk.
Golijov bonyolult kottái mellett ugyanis a többnemzetiségű zenészek improvizálhattak is. A végeredmény jól sikerülhetett, hiszen Balogh Kálmán játéka a főcím alatt is hallható, sőt a zeneszerző meghívta májusi, amszterdami koncertjére is.
Népszabadság, 2007.12.10.


  1. október 14., péntek, 00:00
    Ne terítsd meg a cimbalmot!
    Szerző: Adonyi Sztancs János

Koldusszegény körülmények között rendezték meg Budapesten a múlt hétvégén a nemzetközi cimbalomfesztivált, pedig az ott játszott zene világszínvonalú volt. Ráadásul annyian sem ültek a közönség soraiban, mint ahány húrja van ennek a gyönyörűen szóló hangszernek.

– Tényleg, hány húrt kell hangolnia a cimbalmon? – kérdem Balogh Kálmánt, a róla elnevezett zenekar cimbalmosát.
– Jaj, nagyon sokat, vagy százharmincat – kapom a választ. – Máskülönben egy ógörög legenda szerint Hermész, a tolvajok istene volt az első, aki valami cimbalom- vagy lantféleséget felstímolt. Egy teknősbéka páncéljába pálcikákat, húrlábakat erősített, állatbélt vezetett át rajtuk, és azokat pengette, illetve csontokkal verte. Olyan szépen csinálta, hogy Apollón isten rögtön megbocsátott neki minden turpisságot, merthogy Hermész ellopta tőle a teheneit.


David Murray és a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band koncertezik a Fonóban

MNO, KOVÁCS ZITA

  1. január 6., kedd 05:59

David Murray, az amerikai szaxofonos nagysikerű évvégi koncertje után az eredetileg beharangozott programot most, az új év elején mutatja be a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Banddel közösen. David Murray 10-ei koncertjét közös gyakorlás és stúdiómunka előzi meg, így joggal számíthat a közönség olyan koncertre, amely programjával feledhetetlen élményt okoz.


1998. eMeRTon díj,  Az év folk együttese: Méta együttes és Balogh Kálmán



 

Záróra, Veiszer Alinda riportja

Balogh Kálmán és a Fitos Dezső Társulat, Urmai Gabriella 2019. Lokál

 

LOKÁL

Kulturális kalandok a dojna és a kalusár világában

Urmai Gabriella2019. 04. 05. 00:01

 

Nem kell elutazni ahhoz, hogy belekóstoljunk a világ kulturális érdekességeibe, hiszen a Pont Fesztivált megálmodó Hangvető és a Budapesti Tavaszi Fesztivál célja, hogy az UNESCO szellemi és kulturális örökségeinek listájáról válogatva bemutassa a világ egy-egy izgalmas szeletét.

A közös értékeket és a sokszínűséget bemutató rendezvénysorozat fókuszába ezúttal a balkáni térség kerül, koncertekkel, kézműves programokkal, filmvetítéssel és kiállításokkal.

A várnegyedben már április 12-én megjelennek a busók, a pénteki felvezetőhöz kapcsolódva pedig a szombati és vasárnapi nappali programok során is nagy szerep jut a télűző alakoskodás hagyományainak: lesz kiállítás medvebőrbe bújt hegyi emberekről és kifejezetten a busójárásról, aki szeretne, még busóálarcot is készíthet a Várkert Bazárban. A fesztivál a fentieken kívül is rengeteg ingyenes programmal készül a családoknak: a gyerekek  alkothatnak árnyszínházbábot, kipróbálhatják, milyen a bolgár szőnyegszövés, hímezhetnek, díszíthetnek tojást és mézeskalácsot, hallgathatják a Balkán meséit, tanulhatnak dobolni és kólót táncolni. Gryllus Vilmos minden dala a tavaszt köszönti majd, a Hangoló Zeneterápia koncertjén pedig a gyerekek mondókákkal, hangszerekkel, énekkel és tánccal válnak részeseivé a mesének. A fesztivál 2019-ben is olyan esti koncertkuriózumok bemutatásával készül, amelyeket eddig Magyarországon nem láthatott még a közönség. Az UNESCO kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az emberiség felbecsülhetetlen értékkel bíró szellemi hagyományait megőrizze az utókor számára.

A Pont ennek jegyében mutatja be idén az albánok szívből jövő többszólamú éneklését, a bolgár népzene hangszeres és vokális szépségeit, a román dojnát, valamint a kalus rítus zenéjét és táncát.  Április 13-án, szombaton  a nagy sikerű, polifonikus énekhagyományokat felvonultató sorozat idei főszereplője az Albanian Iso-Polyphonic Choir lesz, utánuk Herczku Ágnes, Bognár Szilvia, Nikola Parov és zenésztársaik különleges hangszerekkel, eddig nem látott bolgár fókuszú műsorral mutatják be a Balkán zenei világát. Április 14-én, vasárnap  Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész az általa válogatott zenekarral ismerteti a világ szellemi kulturális örökségei között nyilvántartott két román hagyományt, a dojnát és a kalusárt. Ez utóbbi beavatási rítust, a legendásan virtuóz táncot a Fitos Dezső Társulat mutatja be.

Balogh Kálmán és a Fitos Dezső társulat

“A zene a lélekről mesél” – Balogh Kálmán és a Fitos Dezső Társulat a Pont Fesztiválon

Írta
Varga Veronika

-2019.április 2. Papageno

 

Az UNESCO kulturális világörökségi listáján szereplő hagyományok közül a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett PONT Fesztivál magyarországi és balkáni kincseket vonultat fel, melyek között két tradícionális román zenei és táncműfajjal ismerkedhetünk meg Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész és a Fitos Dezső Társulat előadásában.

Az UNESCO 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése. A megállapodáshoz csatlakozó államok egyebek között kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területükön fekvő világörökségi helyszíneket és szellemi értékeket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára is.

A Kárpát-medence tradicionális kultúrájának számos kincse került már fel az UNESCO listájára, melyek között a kézművességtől a zenei és táncos hagyományokig szellemi örökségünk minden eleme megtalálható. A területi közelség ellenére azonban a velünk szomszédos országok értékeit általában kevéssé ismerjük behatóan, hiszen a hagyományos falusi kultúra mindenütt kiveszőben van a különféle gazdasági és társadalmi változások miatt, így annak szellemi termékei ma már nem képezik mindennapi tudásunkat. Ezeknek a zenei, táncos és képzőművészeti értékeknek a fennmaradásához azonban számos művész járul hozzá, akik magas szinten képesek átadni és közvetíteni e hagyományok valódi értékeit – nem csak a szakavatottak számára.

Balogh Kálmán neve már jól ismert a népzene, a világzene, a jazz, de még a klasszikus zene kedvelőinek körében is. Cimbalomjátéka számos hagyományos zenekultúrából táplálkozik, melyeket autentikus és átdolgozott formában is előad hangszerén – a lehető legmagasabb művészi szinten: briliáns technikai tudással, kifinomult ízléssel, magas fokú improvizációs készséggel, a különböző zenei irányzatok iránti olthatatlan kíváncsisággal és nyitottsággal, melynek köszönhetően a magyar népzene mellett más népek zenéjét is anyanyelvi szinten műveli.

Hangszeréből adódóan a román népzene különösen fontos részét képezi repertoárjának, amelyből az idei PONT Fesztivál színpadán kaphatunk ízelítőt.

Annak ellenére, hogy Balogh Kálmán híres cigányzenész család sarja, szülei mérnöknek szánták. Tizenegy éves korában azonban családjával egy alkalommal meglátogatta híres nagybátyját, Balogh Elemért cimbalmost, aki akkoriban a világot járta. A nagybácsi megmutatott egy bonyolult román dallamot unokaöccsének, aki 15 perc alatt megtanulta azt anélkül, hogy bármiféle zenei előtanulmánnyal rendelkezett volna. Ez az eset megváltoztatta Balogh Kálmán jövőre vonatkozó terveit.

„A zene a lélekről szól, a lélekről mesél. Sokfajta stílusú zene létezik, de a zene alapanyaga, a hangok rendszere, a hangok világa azonos. Már fiatal korom óta érdekelt, hogy mi adja egy-egy stílus jellegzetességét, eltérését, különbözőségét a másiktól…hogyan alkalmazkodjunk más-más feltételekhez, hogyan bújjunk más-más öltözetbe…”

Ezt vallja Balogh Kálmán, akinek játékában két, az UNESCO által a Világ Szellemi Kulturális Örökségei között nyilvántartott ősi román rítus, a dojna énekhagyománya és a căluş rítus kel életre a Várkert Bazár Rendezvénytermében, április 14-én.

A căluş rítus avagy kalusár a mai Romániában, Olténia és Munténia falvaiban, pünkösd ünnepén járt virtuóz táncos szokás, melyet a PONT Fesztiválon a Fitos Dezső Társulatmutat be a Balogh Kálmán által vezetett zenekar játékára. Az együttes a néptánc nyelvén, tánc- és látványszínházi formában, a Kárpát-medence gazdag és változatos tánckultúrájával teremt különleges színpadi előadásokat. A társulat vezetője, Fitos Dezső szándéka a tiszta forráshoz visszatérve, kortárs módon interpretálni néphagyományaink legszínesebb és leggazdagabb tárházát, az autentikus néptáncot.

Az általuk előadott kalusár jelentős hagyománnyal és sokrétű előzményekkel rendelkezik Kelet-Európa és a Balkán tradicionális férfitáncai között. A legénycsoportok látványos táncaihoz kapcsolódva a kalusár egészen máig megőrizte szertartásos jellegét, mely kapcsolatban áll a verbuválással és az egykori körtáncos szokásokkal, melyeknek középpontjában a termékenység és az avató rítusok álltak. A tánc avatási jellege mára már sokat szelídült, de rendkívüli sokszínűséggel és hitelességgel él a falvakban.

A dojna a román népművészet egyik legjellegzetesebb eleme. E rögtönzött, spontán, ünnepélyes egyszólamú lírai kántálást Románia szerte sokféle néven ismerik. Számos felvétel hallható a népzenei adatbázisokban, melyek bizonyítják e különleges hagyományos zenei műfaj díszességét és egyediségét. Doinát énekelni bárhol lehet: szabadban, otthon, munkahelyen, vagy virrasztáskor, de mindig szólisztikusan. Néha zenei kísérettel is előfordul, ilyenkor hagyományos furulyával, dudával vagy akár rögtönzött hangszerekkel együtt szólal meg és több regionális variánsa létezik.

A dojnában kifejezésre kerül az emberi lélek mélysége, de rávilágít a mindennapi élet témáira, a társadalmi feszültségekre is. Az egyes kántálók képessége szerinti érzelemmel és virtuozitással előadott dojna egyéni és közösségi szempontból is jelentős volt, hiszen mondanivalójával erősítette az összetartozás érzését.

E két román hagyományos zenei és táncos műfaj emocionális töltetét Balogh Kálmán és Fitos Dezső Társulata virtuóz és egyben átszellemült előadása is közvetíteni tudja, így lehetőségünk nyílik közelebb kerülni a román falusi kultúrához, annak legszebb elemei által.

 

Száz titok kavarog

 

 Kecskemét, Hírös Agóra, Száz titok kavarog,  Zenés irodalmi est Ady Endre halálának  100. évfordulója alkalmából

„Úgy érzem s bátran vallom, hogy az európai magyar lelkének a szószólója vagyok.” (Budapesti Napló 1906)

Ady Endre új személyiség-felfogást, nemzeti önismeretet, s ezek talaján egy merőben új, modern és merész költői nyelvet hozott a XX. század eleji magyar szellembe. Mindezt oly módon, hogy eközben mély gyökerekkel kapcsolódott hazája történelmébe, kultúrájába. Kora válságát, a hagyományos európai világkép és értékrend összeomlását nem csak önmaga, de a közösség, a nemzet identitásvesztéseként élte meg. Nem kisebb célt tűzött maga elé, mint a még megmaradt értékeknek az átmentését, újra fogalmazását, az „új időknek új dalaival” való ötvözését.

Ez a műsor a népzene és a klasszikus zene sajátos ízeivel kíván segíteni a hallgatóságnak elmélyedni Ady Endre költészetében úgy, hogy az útkereső, vívódó, gyarló ember gondolatait, igazságait felidézve élményt és hitet adjon. Reményt, sőt meggyőződést ahhoz, hogy globalizálódó világunkban van még a kultúra értékeit őrző, továbbadó és szerető ember, aki nyilvánvalóan európai, egyszerre keleti és nyugati, ezzel együtt magyar.

Sinkovics Ferenc: A cimbalom igézetében

Sinkovics Ferenc:  A cimbalom igézetében
Magyar Demokrata XXIII.évf.6.szám, 2019.február 6.

 

A magyar zenei élet egyik legkülönlegesebb alakja a most hatvanesztendős Balogh Kálmán cimbalmos, akinek játékában éppúgy megtalálhatók  az autentikus magyar és cigány folk elemei, mint a jazzé, sőt a klasszikus és a kortárs zenéé.  A zenész legközelebb  február 12-én a MoMkultban Lukács Miklóssal közösen zenél majd, A Katarzis nevű estet kerekasztal-beszélgetés fűszerezi Nagy-Kálózy Eszter, Freund Tamás és Lackfi János részvételével.

 

–  Aki ismeri Cziffra György és az ön életrajzát, hamar felfedezi a párhuzamokat, hiszen mindketten roma zenészcsaládból származtak, és már kora gyerekkorukban megmutatkozott kivételes zenei tehetségük.

–  Az összehasonlítás megtisztelő, de az én életutam közel sem volt annyira küzdelmes, mint Cziffra Györgyé, nem lehet panaszom, semmivel sem vádolhatom a sorsot.  A zenei tehetség korai kibontakozása az én esetemben annyiból igaz, hogy egy ízben anyai nagybátyámnál, Balogh Elemér nemzetközi hírű cimbalmosnál jártunk családostul Budapesten. Tizenegy éves voltam, és szóba került, hogy választottam-e már hangszert. Hamar kiderült, hogy a szüleim inkább azt szeretnék, ha az apám nyomdokaiba lépnék, aki igen ügyes vízvezeték- és fűtésszerelő mester volt Miskolcon.  Jó fejem volt, jól tanultam, még az is szóba jött, hogy mérnököt faragnak belőlem.

Mit szólt ehhez a cimbalom egyik legnagyobb mesterének számító, talpig zenész nagybácsi?
– Éppen második lemezének felvételeire készült, és egy romános feldolgozást gyakorolt. Mutatott belőle néhány részletet, majd odaültetett a cimbalomhoz. Körülbelül 10-15 percnyi tanulás után le tudtam játszani ezeket a részleteket úgy,hogy addig még sohasem láttam cimbalmot közelről, sőt, állnom kellett, hogy elérjem a legtávolabbi húrokat is.  Na, ugye, mondta diadalittasan a szüleimnek Elemér bácsi,  mégiscsak muzsikust kell csinálni ebből a gyerekből! Ő indított el a pályán, még ha később nagyon ritkán találkoztunk is, hiszen előbb Angliában, majd Düsseldorfban élt, onnan hozták haza apámék, mikor már nagyon beteg lett, végül Miskolcon halt meg.

–  Az tehát hamar eldőlt, hogy cimbalmos lesz, de mikortól tudta, hogy nem a hagyományos értelemben vett cigányzenekari játék lesz a kizárólagos útja?
–  Sajnos mindkét nagyapám korán meghalt, apám pedig nem lett zenész, így tőlük nem tudtam tanulni. A rokonságunkban viszont  Elemér bácsin kívül is sok aktív és kitűnő muzsikus volt. Engem először e rokonság öreg mestere, Tóni bátyja tanított csárdásra, verbunkosra, a cigányok jól ismert zenéjére. Később, mivel Miskolcon nem volt cimbalomoktatás Szöllős Beatrixhoz kerültem Budapestre, a nővéremmel együtt vonatoztunk fel hozzá minden második héten. Gyorsan haladtam, jött a konzervatórium, majd a főiskola és a diploma.

  Miközben Miskolcon is játszani kezdett az Avas táncegyüttes zenekarában. Ez vitte közel a magyar népzenéhez?
–  Pontosan.  Ott muzsikálni, az már kottaolvasós, népzenés kíséret volt, még azelőtt, hogy beindult volna a híres táncházmozgalom. Bejártuk az országot, felléptünk minden jelentős néptáncfesztiválon. Láttam, mi történik a műfajban, azaz, hogy elindult az autentikus népzenei hagyományok feltárása, a kincseket pedig a nagyközönség elé viszik bizonyos zenekarok és előadók. Lelkes kamaszként óriási hatással volt rám mindez. Nemsokára megjelent az Avasban Vavrinecz Béla hegedűs-zeneszerző fia, András is,  rajta keresztül jutottam hozzá azokhoz a gyűjtésekhez, amelyek megteremtették bennem az azóta is töretlen vonzódást és kötődést a magyar népzenéhez.  Amikor először hallottam például széki, vagy szatmári muzsikát, éreztem, hogy ez az én zeném, ugyanilyen elementáris erő buzog bennem. Később az utazások során megismertem a balkáni folkot is, és rájöttem, hogy a cimbalmot nemcsak Magyarországon, hanem szerte a környező országokban, sőt, a bolgároknál, a görögöknél is ismerik.  Aztán Elemér bácsi adott nekem egy lemezt  a román Toni Iordachétól. Ahogy  meghallottam ezt a cimbalmost, végképp eldőlt, hogy a népzenét választom.

–  Mégsem ragadt le végleg egy stílusnál, amire bizonyság az ön által alapított  Gipsy Cimbalom Band, mellette van egy világzenei triója, és duóban is szeret játszani: a Cziffra Fesztiválon például a jazz világában méltán elismert Lukács  Miklós lesz a partnere.
–  Kedvelem a sokféleséget, egy sor zenei kalandban volt és van részem: játszottam többek közt Márta Istvánnal,  Szakcsi Lakatos Bélával,  Dresch Mihállyal,a Miskolci Új Zenei Műhellyel, a Budapest Ragtime  Banddel, és készítettem lemezt a világhírű amerikai jazzmuzsikus David Murray-vel. Mindig is érdekelt, miként áll helyt a cimbalom különféle stílusokban, műfajokban, és hogyan lehet rajta olyan dolgokat játszani, amit addig más nem játszott.

–  A hangszer maga is fejlődött, alakult az idők során?
–  Persze, különösen, mióta a tárogató mellett a cimbalom is hungarikum lett.  Ma Nagy Ákos és  Kovács Balázs készít kiváló példányokat, ők, ha kis lépésekben is, de folyamatosan újítanak. Komoly mérföldkő az lesz, amikor  elektromossá válik.

–  Van annak értelme?
–  Olyan szempontból mindenképpen, hogy így a cimbalom sokkal dominánsabb módon lehetne jelen minden műfajban,  akár a popzenében is, ezáltal hatványozottan emelkedne a népszerűsége. Egyelőre hangerő tekintetében  nem tudja felvenni a versenyt a többi hangszerrel, és mivel az úgynevezett rezonáns teste összegyűjti a színpadon megszólaló összes hangot, különféle akusztikai problémákat is okozhat. Csak az elektronika tudna ezen segíteni. A cimbalmot olyan félig akusztikus, félig elektromos hangszerré kellene tenni, amilyenné a gitár vált az idők során, és folynak olyan kísérletek is Angliában, én is részt vettem rajtuk, hogy egy teljesen új, a játéktechnikát tekintve cimbalomszerű, de alapvetően elektromos, digitalizált hangszer szülessen.

–  Mi lenne akkor a cigányzenészekkel? A hagyományos terepén, a vendéglátásban az élő helyett már régen a gépzene dominál.
–  Ez egy hosszú folyamat következménye, nem csak a hangszerek vagy a technika fejlődése okozza.  Sokra tartom a cigányzenét, hiszen a magyar zenetörténet fontos része.  És világszínvonalú.  A klasszikus műfajon kívül csak két igazán magas fokú kamarazenélést ismerek, a cigányokét és a jazzt:  ezekben a műfajokban az adott együttes minden tagja tudja a helyét, és briliáns módon képes alkalmazkodni a zenei folyamat pillanatnyi változásaihoz.  A cigányzene egészen a XX. századközepéig erősen jelen volt a hazai mindennapokban, sőt,  az 1900-as évek elején a romák nemcsak saját zenéjüket játszották, de a kor divatzenéit, például ragtime-ot is. Idővel azonban megváltozott a magyar társadalom zenéhez való viszonya. A hatvanas években elkezdődött  az angolszász dömping,  a beat-és pop együttesek tagjai pedig már nem a cigányzenészek közül kerültek ki. Többek között azért sem, mert ragaszkodtak az akusztikus hangszereikhez, illetve ahhoz a kikristályosodott  stílushoz, ami világhírűvé tette őket. Végleg elvált egymástól a magyar népi kultúra, benne a cigányzenével és a magyar popkultúra, a cigányzenének pedig azóta se épült új tömegbázisa.

–  Mindez milyen változást hozott a roma társadalomban? Hiszen erősen eltűnőben van addigi vezető rétege, a művelt, több  nyelven beszélő, példaképül szolgáló zenész cigányság.
–  A fenti változásokat látva nem csoda, hogy a zenészcsaládok nagy részében, a gyerekek már nem folytatták apáik hagyományait. A vezető réteg szerepét  most a feljövő, diplomás romák igyekeznek  átvenni.

 

Szalóki Ági műsoraiban

2019. Január. Kassa, Divadlo Thália Színház, Szalóki Ági Fújnak a fellegek, lemezbemutató koncert

 

A közel egy órás, autentikus népzenei anyag kilenc trackből áll. Az albumon az erdélyi Mezőségről magyarszováti, széki és buzai, Nagyenyed vidékéről magyarbecei, Kalotaszegről mérai, Magyarországról sárközi és somogyi magyar énekek és tánczenék szólalnak meg, valamint egy zalai és egy csíki cigány hallgató, Bari Károly gyűjtéséből.

A lemezbemutató koncertre Szalóki Ágit elkíséri két táncos is. A lemez megjelenése óta eltelt egy évben új dalok is kerültek a műsorba, és örömünkre, ezekben két kiváló művész, Balogh Kálmán és Bolya Mátyás játszik.


“Az a zene, amit itt hallasz, a paraszti, falusi, a természethez közel élő emberek életének szerves része volt hosszú évszázadokon át. Ha útnak indulsz, meglátod, egyes vidékeken, így Magyarszováton, Buzában vagy Széken még ma is az. Ez az első népzenei lemezem, egy kis csokorra való ének és zene abból a sokszínű és gazdag tradícióból, amiért gyerekkorom óta rajongok, és amiből újra meg újra merítek.” Szalóki Ági

 

 


2018. Fesztivál Akadémia, Budapest, Mindig új a forrás íze

 

 

 

 

 

Szalóki Ági, Balogh Kálmán és Barity Zorán, Fesztivál Akadémia, Solti terem




2018. Sárvár, Gyere ki te gyöngyvirág

 

 


 

Müpa, az immár hagyományteremtő éves Cimbalom és tárogató műsorban, Szalóki Ági, Cimbalomduó Balogh Kálmán-Lukács Miklós, Borbély Mihály és Horváth Kornél

 


Ez az egyik legrégebbi fotó,  2002-ben készült, USA San Diego

 

 

Balogh Kálmán

 

 

 

Egy különleges hangszer és  világhírű megszólaltatója

 

Balogh Kálmán művésztanár tevékenységének két fontos területe van, a koncertezés és tanítás.

 

Briliáns technikai tudással, kifinomult ízléssel, magas fokú improvizációs készséggel, a különböző zenei irányzatok iránti olthatatlan kíváncsisággal és nyitottsággal Balogh Kálmán sokoldalú előadóművész.  Ennek a sokoldalúságnak következtében rendszeresen más-más formációkban muzsikál. Repertoárja  magyar- és más népek zenéjétől, autentikus cigány-klezmer zenén és mindezek feldolgozásán át, a világzenén keresztül a jazz és klasszikus zenéig terjed. A különböző formációkkal szerte a világon muzsikál, táncházakban, népzenei-világzenei fesztiválokon, Müpa, Zeneakadémia, Vigadó, BMC, London Queen Elisabeth Hall, Párizs Theátre de la Ville, Amszterdam Concertgebouw, New York Carnegie Hall, Hollandia Bimhuis, csak kiragadott helyszínek. A koncertezés mellett saját lemezeken és vendégművészként  több mint 100 cd-n hallani játékát. A Kossuth, Bartók és Dankó rádió gyakran játsza felvételeit. Visszatérő fellépője a Womexnek, a legnagyobb világzenei fesztiválnak. Több díj birtokosa, A Népművészet ifjú mestere, Fonogram díj, eMerTon díj, Artisjus, Kodály díj, Az év zenésze, Bezerédj díj, Magyar Örökség díj 2015., Martin György díj 2019., Prima Primissima díj 2019.

 

Népi cimbalmot tanítasz a Zeneakadémia Népzene Tanszékén. A növendékeidnek is azt ajánlod, hogy minél több irányba nyissanak?

Balogh Kálmán: Igen. Minden tapasztalatomat, amit a múltamból összeszedtem, elmondom nekik. Nálunk a népzenetanításnak még nincs olyan sok éves múltra visszatekintő hagyománya, amely szigorúan meghatározna bármit is. A kollégáknak is, nekem is rugalmas a hozzáállásunk. Azt szeretnénk, hogy a növendékek nagyon jó népzenészek legyenek, de emellett egy korszerű zenészgenerációt akarunk a jövőnek teremteni. Nem szabad elszigetelten működő, „szemellenzős” népzenészeket nevelni. Sajnos az utánpótlás nem megfelelő. A legnagyobb problémának azt látom, hogy nincs alapfokú képzés, és a középfokú sincs megoldva. Fontosak lennének a technikai alapok. De ez egy születő tanszék esetén belefér. Kell még ötven év, hogy kiforrja magát a dolog. Emellett úgy gondolom, hogy a cimbalom mint népi hangszer nem elég. Ha megnézem a most futó, nemzetközi porondon is elismert cimbalmosokat – ilyen Lukács Miklós, Lisztes Jenő, Marius Preda, Giani Lincan –, akkor a következő lehet a recept: a klasszikus repertoár ismerete, kortárs zene, jazz combo, improvizációs készség, és az egész leöntve egy kis etno ízzel. A cimbalom csak egy eszköz, a művészi kvalitás tölti meg élettel.

Bolya Mátyás

 

 Szerelmes földrajz
színes, magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 28 perc

Balogh Kálmán cimbalomművész
Balogh Kálmán világszerte elismert cimbalomművész a Szerelmes földrajz bevezetőjében így indokolja választását: “Szülővárosom, Miskolc az ifjúságomat, a tanulóéveket, az első szerelmeket jelenti. Tokaj és környéke (ahová édesapámmal jártam sokat) szelíd dombjaival, hegyeivel és borkultúrájával valahogyan kifejezi számomra Magyarország gazdagságát és ősiségét. Sok világvárosban jártam már, de sehol sem éreztem magam olyan jól, mint a csodás Budapesten, ahol már egy ideje élek. Amikor megérkezem a Hegyalja útra és rálátok a Dunára a hidakkal, tudom: otthon vagyok.”

 

“Balogh pregnáns cimbalomjátéka, ahogy bemutatja, hogyan kell finoman kísérni egy dalt úgy, hogy közben hangfestő effekteket is belecsempésszen, mindenképpen etalon.”-Végső Zoltán

 

Balogh Kálmán a különböző zenei stílusok közötti hídveréssel teremtett új stílust. Szakmai felkészültsége, művészi érzékenysége – egy kis „etno ízzel” fűszerezve – legendás előadóvá teszik világszerte. Nem csak népzenei formációk tagja, rendszeresen fellép jazz- illetve klasszikus zenei produkciókban is. Saját Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band nevű formációjában híres roma zenészdinasztiák képviselőivel egy egészen egyedi zenei világot képviselnek.

Bolya Mátyás

 

 

 

 

 

Kedves Kálmán! A cimbalom hangolása amin játszol, tökéletes. Sosem hallottam tökéletes hangolású cimbalmot . A technikád meg egyenesen káprázatos. Jó egészséget kívánok!

 

 

 

 

 

 

 

Hoffmann Gyuri megosztotta Balogh Kálmán bejegyzését  2012.12.13:
A Perzsa Herceg holnap este az iFben. Gyertek, Ő egy olyan herceg, aki át tud cimbalmozni ezeregy éjszakát!

 

…a legendás és világszinten elismert cimbalom virtuóz Balogh Kálmán…

 

…aki valaha hallotta Balogh Kálmán cimbalomjátékát, nem felejti el. Mesterekből álló zenekarával az autentikus magyar népzene rétegeitől a spanyol flamenco-ig hullámzó, klasszikus világzenét játszik…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Világraszóló Fesztivál, Müpa

2020.
A cimbalom nagymesterei
„Ritkán ad koncertet Balogh Kálmán és Lukács Miklós Cimbalomduója, és akkor is mindig más programmal – így eleve különleges élményt kínálnak fellépéseik. Különlegest és lenyűgözőt, hiszen ha ritkák is szárnycsapásaik, „egymásba kapaszkodva” elképesztő magasságokba röppennek, jócskán felülemelkedve a különféle műfajokból vagy a hangszerükből adódó akadályokon. Az az önfeledtség, amellyel egymást inspirálva improvizálnak, ellenállhatatlan.”

2019.
A cimbalom a 21. században – ezzel a mottóval rendezi meg a Müpa hetedik alkalommal Világraszóló című fesztiválját. Az eddigieknek köszönhetően immár nem lehet kétséges: a magyar cimbalom több mint hungarikum, mindenestül világraszóló csoda.
Ezt természetesen bizonygatnunk sem kellene, ha nem tudnánk, hogy a múlt század második felében előítélet övezte a hangszert, amelyet akkoriban főképp a – sokak által lenézett – vendéglátóipari cigányzenében használtak. Holott annak a hangtompító pedállal ellátott cimbalomnak, amelyet Schunda Vencel József hangszerkészítő mester alkotott, Rácz Aladár előadó-művészetének köszönhetően már az 1920-as években csodájára járt a világ. Igor Stravinsky is Rácz hatására kezdett cimbalmon tanulni, hogy aztán Ragtime és Renard című műveiben szerepeltesse is a hangszert. A század végére újra megnőtt a cimbalom tekintélye, és azóta a kortárs zenében, a világzenében, valamint a jazzben is teljes értékű hangszernek tartják.

2018.
Cimbalom és tárogató
„Közreműködők:
cimbalom   Balogh Kálmán, Lisztes Jenő, Unger Balázs
tárogató   Szokolay Dongó Balázs, Gera Attila
Pál István Szalonna és Bandája
gitár, koboz, tambura   Unger Gergő
nagybőgő, basszusgitár    Lisztes László
Alkotó: szerkesztő   Liber Endre”

2017.
Hagyomány és megújulás
„Az est házigazdái a cimbalom világhírű virtuózai, Balogh Kálmán és Lukács Miklós lesznek, akik trióikkal most először lépnek fel a Müpában. A Lukács Miklós Trió és a Cimbalogh Trió közös számokkal is készül a különleges alkalomra. A két nagyszerű muzsikus folyamatosan feszegeti a hangszerjáték határait, nemcsak technikai, de műfaji értelemben is. Tőlük mindig izgalmas és az improvizációk miatt soha meg nem ismételhető élményre számíthat a közönség.”

2016.
Cimbalom és tárogató újragondolva
„Rendkívül izgalmasnak ígérkezik az este, hiszen ebben a felállásban még soha nem lépett fel együtt Balogh Kálmán, Lukács Miklós, Borbély Mihály, Horváth Kornél és Szalóki Ági. Minden tekintetben igazolódni látszik tehát a rendezvénysorozat címe: a 19. század végén ugyanis világraszóló érdeklődést váltott ki két, Budapesten feltalált hangszer debütálása, a magyar pedálcimbalomé és a tárogatóé, a koncerten pedig e hangszerek világhírű kortárs mesterei juttatják különleges élményhez a közönséget. A fellépő művészek mindegyike olyan tudással van felvértezve, amely utánozhatatlanná teszi kamaramuzsikálásukat. Közös bennük a klasszikus zenei műveltség, a jazzben és a népzenében való jártasság. Ráadásul mindannyian kísérletező és újító kedvűek, akiknek teremtő energiája mozgásban tartja az improvizációs készségre is támaszkodó hazai zene területét.”


  1. Improvizáció cimbalomra és tárogatóra

„Immár harmadik alkalommal rendezi meg a Müpa a Világraszóló Fesztivált, amelynek lözéppontjában idén is a magyar hangszerhungarikumok,  a cimbalom és a tárogató áll. Egy zseniális magyar feltaláló, Schunda Vencel József műhelyében született meg a pedálcimbalom és a tárogató- az a két instrumentum, amely hangszerhungarikumként a magyarság nemzeti kincsének tekinthető. A 19. század végén Európa uralkodó családjai versengtek azért, hogy hallhassák hangjukat, külföldön azóta is töretlen az érdeklődés irántuk.”

2014.
A cimbalom és rokonai

„A Világraszóló fesztivál cimbalmos koncertjének házigazdája – akárcsak az elmúlt évben – Balogh Kálmán és Lukács Miklós lesz, akik közös játékukkal mindig képesek a legtöbbet kihozni a Schunda Vencel József által a 19. század végén kifejlesztett pedálos hangversenycimbalomból. Duójuk attól izgalmas, hogy míg Balogh Kálmán számára az ötletforrást a különböző népzenék adják, Lukács Miklós számára a dzsessz műfaja, miközben szimbiózisuk közös nevezője a zeneakadémiai klasszikus zenei képzés során megszerzett hangszerismeret. A Balogh-Lukács duó új lemezének anyagából ezen az estén hallhat először számokat a közönség.”

 


  1. Az ezerarcú cimbalom
    „A Világraszóló Fesztivál első koncertjén az ezerarcú cimbalom kerül a fókuszba. Balogh Kálmán és Lukács Miklós a Cimbalomduó formációban lép színpadra, amely 2009-es megalakulásával új fejezetet nyitott a hangszer történetében. Hangzásvilágukban a népzene, a jazz és a klasszikus zene elemei fonódnak egységbe, miközben felváltva játszott szabad improvizációkkal kápráztatják el a hallgatóságot.
    Simon Broughton, a Songlines közismert véleményvezér zenekritikusa tavaly novemberben budapesti útja alatt a Világraszóló Fesztiválra is ellátogatott és cikkében igen nagyra értékelte a Müpában a Hangvető által szervezett minifesztivál ’Az ezerarcú cimbalom” koncertjét:
    … A csúcspont a fantasztikus Balogh-Lukács duó volt, egy kalotaszegi legényes dallamára improvizáltak. Csendesen, kísértetiesen indult, mindkét zenész csak pengette a húrokat, mielőtt kezükbe vették volna az ütőket, amíg aztán a tánczene ritmusai fölénybe nem kerültek. A finálé bolgár dallamait három magyar koncertcimbalmon, santuron, kanunon adták elő brácsa-bőgő-dob kíséretében. Az egymás utáni finom szólók végül pontos, határozott, de mégis törékeny tálalásban szólaltak meg. Az összjáték lélegzetelállító volt. Ritka pillanat.

Songlines,2014. március”

 

 

 

 

 

Küldd el barátaidnak email-ben Send email
X