hu en

Történet, koncertek, fotók

2021.02.17. Cziffra Fesztivál  online

“A hit és a művészet kapcsolatának kérdéseire keresi a választ Rudolf Péter színművész, Kozma Imre atya és Balázs János zongoraművész Bősze Ádám zenetörténésszel február 17-én, amihez kapcsolódva Balogh Kálmán és Lukács Miklós improvizatív cimbalomjátéka lesz online hallható.”

 


2020.

11.28. Világraszóló, A cimbalom nagymesterei, Balogh Kálmán és Lukács Miklós, Müpa, Fesztivál szinház

“Ritkán ad koncertet Balogh Kálmán és Lukács Miklós Cimbalomduója, és akkor is mindig más programmal – így eleve különleges élményt kínálnak fellépéseik. Különlegest és lenyűgözőt, hiszen ha ritkák is szárnycsapásaik, „egymásba kapaszkodva” elképesztő magasságokba röppennek, jócskán felülemelkedve a különféle műfajokból vagy a hangszerükből adódó akadályokon. Az az önfeledtség, amellyel egymást inspirálva improvizálnak, ellenállhatatlan.

1987-ben az első magyar cimbalomversenyt Lukács Miklós a gyermekek, Balogh Kálmán a felnőttek kategóriájában nyerte meg. Klasszikus zenei tanulmányaik után Lukács a jazzben és a kortárs zenében, Balogh pedig a különböző népek folklórjában mélyült el, bizonyítva, hogy nincs olyan műfaj, amelyben ne adódna fontos hely a cimbalom számára. A kilencvenes években többször is felmerült, hogy közös munkával álljanak elő, de ahhoz, hogy e vágyuk teljesüljön, a FolkEurópa kiadó felkérésére volt szükség. 2009-ben így született meg a Négykezes cimbalomra című album, melyet 2011-ben bemutattak a koppenhágai World Music Expo nyitókoncertjén. 2015-ben Összehangolva címmel újabb albumot készítettek, és ugyanabban az évben másodszor is elkápráztatták a WOMEX közönségét, hiszen a vájtfülű szakmai közönség sem hallott még ahhoz hasonlót, ahogy két cimbalmos egyszerre viszi a prímet, együtt improvizál, vagy éppen rugalmasan kíséri a másikat. A Müpában sem lesz ez a csoda másként: vadonatúj szerzeményekre és a két Cimbalomduó-album legsikeresebb darabjaira egyaránt számíthatunk, megtoldva azokat a szabad improvizáció meglepetéseinek varázsával.”
Rendező: Müpa

 

 

10. 10.  Budapest Ritmo, Rákóczi tér, Cimbalomduó koncert, Balogh Kálmán és Lukács Miklós

Játékos jazz, népi dallamok és a klasszikus zene komplexitása fonódik össze finom, improvizatív dallamokban. Egyik ikonikus hangszerünk, a cimbalom modern változata Schunda Vencel József hangszerész műhelyében született – az ő munkája emelte fel a pedálcimbalmot a népzenéből a hangversenyzenekarok világába, és tette Ferenc József és Blaha Lujza kedvencévé. A cimbalomduó már önmagában kuriózum, de Balogh Kálmán és Lukács Miklós közös zenéjében két egyedülálló háttér, virtuozitás is találkozik – az biztos, hogy piacon még soha nem hallott performanszra számíthatunk a Budapest Ritmo Pikniken.

A Budapest Ritmo a főváros legnagyobb világzenei fesztiválja, amely mindig felfedezésre késztet. A Budapest Ritmo Piknik idén is meglepetésekkel készül: ezúttal nem csak azzal, hogy a hazai világzenei színtér legjobb fellépőit kínálja, hanem a járvány kényszeréből előnyt kovácsolva a város olyan pontjait avatja koncerthelyszínné, amelyekre ezután már máshogy fogunk nézni. Pezsgő, barátságos, biztonságos új helyszíneken találkozhatsz katartikus formációkkal és korábban sosem hallott előadásokkal.

Nyisd ki a füled, találkozzunk a Ritmo-n!

 

09.26. Budapest, Jedermann kávéház, Cimbalomduó koncert

 

09.19. Folkfőváros, 25 éves a Fonó, Balogh Kálmán és Lukács Miklós koncert

 

02. MoM,  5. Cziffra Fesztivál, Lélek és logika

LÉLEK, LOGIKA ÉS MUZSIKA

Eredeti közlés: Gramofon.hu, 2020. 02. 26. Hírek és programok

Miért van egy zeneműnek három szerzője? Hogyan hat az agyra a muzsika? Miért szeretünk zenét hallgatni? Az izgalmas kérdésekre érdekfeszítő választ adott két nagy hatású gondolkodó, s Vizi E. Szilveszter és Pál Ferenc eszmecseréjét két kivételes cimbalomművész, Balogh Kálmán és Lukács Miklós  játéka, valamint Bősze Ádám sziporkázó műsorvezetése tette teljessé. S aki meghallgatta az V. Cziffra Fesztivál Lélek és logika címet viselő nyitóestjét, még a névadó, Cziffra György zongoraművész játékában is gyönyörködhetett a Steinway Spiriónak köszönhetően.

“Ez nem egy gyöngyszem, ez maga a Koh-i-Noor gyémánt. Ezeket a szavakat Dohnányi Ernő mondta, miután felfedezte a nyolc éves Cziffra György tehetségét” – idézte fel nyitóbeszédében a világhírű muzsikus emlékét a fesztivál alapítója, Balázs János zongoraművész a február 17-i nyitóestre zsúfolásig megtelt a MOMKult színháztermében. Hozzátette azt is, hogy a gyémánt ragyog és elbűvöl mindenkit, akár a talentum, s a kiválasztott emberek képesek a zene által megállítani az időt, örömöt és hitet adni, utat mutatni. Beszélt arról, miért is indította el öt évvel ezelőtt fesztivált, miért tartja fontosnak, hogy Cziffra György szellemét és művészi hagyatékát újra felfedezze a közönség. Megemlítette már a jövő évi fesztivált is, amikor a zongoraművész születésének 100. évfordulóját ünnepelve világméretű sorozatot tervez, s így kiteljesedik a missziója, hogy Cziffra György nevét nemzetközi szinten is a legnagyobbak között emlegessék.

A köszöntő szavak után máris pezsgő eszmecserébe csöppentünk, hiszen arra a kérdésre kereste a választ Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas akadémikus, orvos, farmakológus és Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakember, hogy miért is szeretünk zenét hallgatni.

 

Az akadémikus többek között azt a gondolatot vezette végig, hogy születését követően a gyermek is azonnal gőgicsélni kezd, s az énekben ott van, megjelenik az érzelmi telítettség. A zene mindenki számára érthető, függetlenül nyelvtől és kortól. Megszólalása kellemes érzést kelt, s ennek megvan a biokémia, neurokémiai háttere. Boldogságot okoz, mert az emberi agyban lejátszódó mechanizmusok következtében dopamin, azaz boldogsághormon szabadul fel.

Pál Ferenc ennek kapcsán azt fejtegette, hogy a szubjektív jóllét egyik forrása az, hogyha értelmes életet élünk, ha valamit elmélyülten csinálunk, és ilyen tevékenység a zene is. Szerinte az érzi magát igazán jól hosszú távon, aki nemcsak élvezni akarja az életet, hanem bele is veti magát.

Vizi E. Szilveszter elmondta azt is, hogy a zene mindenkit megérint, s aki interpretálja, picit a saját érzéseire alakítja. Véleménye szerint egy darabnak három szerzője van: aki írta, aki előadja és aki hallgatja. Hiszen mindenki másképpen él meg egy művet…

Az atya pedig hozzátette, a kommunikáció tartalmát a befogadó fél határozza meg, s így van ez a zenénél is. Hiszen kérdés, mennyire nyitott valaki, mennyire kész a belső közreműködésre. Hajlandó-e arra, hogy ne csak fogyasztói szemlélettel üljön a nézőtéren, hanem maga is aktív résztvevővé váljon. Ha ugyanis ilyen mentalitású a publikum, akkor ugyanaz az est egészen másmilyen lesz. Ha aktív és önátadásra kész a közönség, ennek révén átélhetővé válik számukra mindaz, ami a pódiumon születik.

 

Így történt ez a Cziffra Fesztivál nyitóestjén, ilyen átéléssel hallgatta a publikum Balogh Kálmán és Lukács Miklós muzsikálását. A Cimbalomduó két művésze, akik  újraértelmezik a hangszer lehetőségeit, ismét virtuóz produkciókat mutattak be, s a játékuk hatalmas sikert aratott.

Emellett még egy kivételes élményben lehetett része a közönségnek. A Stainway Spirio zongorája ugyanis képes bemutatni bármely eladó játékát, egyetlen billentyű leütésének közel kétezerféle variációjára van lehetőség. Az instrumentum ön-játszó rendszere autentikusan adja vissza az adott művész muzsikálását, így a közönség meghallgathatta, hogyan játszott Cziffra György, az ő egyik előadása is felhangzott a különleges hangszeren.

  1. Zs.

 


2019.02.19. MoM Cziffra Fesztivál A katarzis

Mi a katarzis? Mit jelent a művészetekben és mit a hétköznapi életben? Mi a jelentősége az élet egyes területein ennek az összetett lelki folyamatnak? Miért fontos a megélése és milyen kihatása van életünkre?
Arisztotelész az“egyénben bekövetkező emelkedett, megtisztult lelkiállapot”-ként definiálja a katarzist, míg Freund Tamás vallja, hogy: “A művészi élmény, azon belül is különösen a zenei remekművek, képesek érzelmi tartalékainkat olyan mértékig mobilizálni, hogy dopamin szabadul fel a jutalmazás és kielégültség érzet agyi központjában, miáltal más tudati szintre emelkedhetünk, megélve a katarzis testet-lelket átható varázsát.”A Cziffra Fesztiválokon már hagyománnyá váltak a beszélgetéssel fűszerezett zenei estek. Ezen az estén a világszerte elismert, de nyilvános szereplést ritkán vállaló Dr. Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, agykutató mutatja be a tudomány álláspontját a katarzisról. Arra a kérdésre, hogy mindez miként mutatkozik meg és hat életünkre, Nagy-Kálózy Eszter Kossuth-díjas színésznő és Lackfi János József Attila-díjas költő keresi a választ.
A zenei élményt két kimagasló előadó garantálja: Balogh Kálmán és Lukács Miklós a cimbalomjáték koronázatlan királyainak számítanak nemcsak itthon, de szerte a világon. Ha nem is katarzis, de mindenesetre meglepetés, hogy csak a negyedik Cziffra Fesztiválon hallunk először cimbalmot, hiszen Cziffra édesapja, idősebb Cziffra György is ennek a Kárpát-medencén kívül szinte ismeretlen, különlegesen virtuóz és érzékeny hangszernek volt a mestere.

http://www.cultureclub.hu/cziffra-gyorgy-fesztival-2019-katarzis-balogh-kalman-es-lukacs-miklos/

 

 


2018. CIMBALOM DUO  Zágráb  Tolerancia Fesztivál

Mađarski institut u Zagrebu, Augusta Cesarca 10
Glazba može biti instrument promjena za cijela društva.

Festival tolerancije održava tradiciju spajanja ljudi putem filmova, predavanja, izložbi, kao i kroz dobru glazbu. Uz bogati filmski i popratni program, festival i ove godine donosi neizostavne koncertne svirke i jedan odličan party za kraj!
Cimbalom Duo je zapravo susret dva majstora čembala koji su, tijekom dva desetljeća samostalnih karijera, više od ikoga pobudili interes i skrenuli pozornost na ovaj amblemski mađarski instrument.

 


Lukács Miklós – Balogh Kálmán cimbalomduó
Bóbita Bábszínház Szabadtéri Színpad
Balogh Kálmánnak és Lukács Miklósnak köszönhetően új fejezet nyílt a cimbalom történetében. Ahogy annak idején Rácz Aladár a komolyzene számára fedezte fel a hangszert, úgy Balogh Kálmán a népzenék és a népzenei alapú improvizációk, Lukács Miklós pedig a jazz műfaj irányába nyitotta ki a cimbalomban rejlő lehetőségeket. Kettejük duójában tehát két egészen különleges, egyedülálló tudás és játékmód összegződik, a kölcsönös inspiráció pedig olyan energiákat szabadít fel, amivel már-már a hangszerjáték lehetőségeinek határait feszegeti a két muzsikus.

 


2016. CIMBALOM DUO | HU, GlattundVerkehrt Festival

Winzer Krems, Sandgrube 13

A fixed star in the Hungarian jazz scene and the most renowned cimbalon players in Hungary’s gypsy music tradition.

 



2016. Novi Sad 
 

 


 

2016. Washingtoni Magyar Nagykövetség

 

 

 


 

2016. Müpa, Cimbalom és tárogató

  Minden tekintetben igazolódni látszik tehát a rendezvénysorozat címe: a 19. század végén ugyanis világraszóló érdeklődést váltott ki két, Budapesten feltalált hangszer debütálása, a magyar pedálcimbalomé és a tárogatóé, a koncerten pedig e hangszerek világhírű kortárs mesterei juttatják különleges élményhez a közönséget. A fellépő művészek mindegyike olyan tudással van felvértezve, amely utánozhatatlanná teszi kamaramuzsikálásukat. Közös bennük a klasszikus zenei műveltség, a jazzben és a népzenében való jártasság. Ráadásul mindannyian kísérletező és újító kedvűek, akiknek teremtő energiája mozgásban tartja az improvizációs készségre is támaszkodó hazai zene területét.

A koncert első részében a Balogh Kálmán és Lukács Miklós alkotta cimbalomduó játszik eddig megjelent két lemezének anyagából, a második részben először Borbély Mihály és Horváth Kornél duózik, majd a koncert utolsó félórájában csatlakoznak hozzájuk a cimbalmosok és a műfaji sokoldalúságáról szintén híres Szalóki Ági, hogy egy erre az alkalomra készült programmal lepjék meg rajongóikat.

 

 


 

2016.10.15. Budapest Ritmo, Müpa, Fesztivál Szinház, Lukács Miklós, Tarek Abdallah, Adel Shams el-Din és Balogh Kálmán
fotó:Posztós János
A Ritmo másik nagyon várt, és szintén hazai vonatkozású koncertje is szombatra esett, amikor is Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomduója játszott ősbemutatót Tarek Abdallah és Adel Shams El-Din kettősével. A két duó sajnos nem végig volt együtt a színpadon, de azért így is hallhattuk a négy remek zenészt egyszerre, és abból kitűnt, milyen dús, szép egészet alkotó kompozíciókat képesek úgy felépíteni, hogy közben mindegyikük játéka önmagában is elevenen él.
Idézet a cikkből, szerző:Csada Gergely, Recorder.hu

Liber Endre (Hangvető):
Balogh Kálmán és Lukács Miklós Cimbalomduójának és az egyiptomi Tarek Abdallah Adel Shams El-Din duó közös koncertjét semmi esetre sem szalasztanám el. A Cimbalomduót, mint a kiadójuk is nagyon jól ismerem. Tudom, hogy minden alkalommal tele van meglepetéssel két világhírű cimbalmosunk közös produkciója. Nem csoda, hisz mindketten hangszerük mesterei és ráadásul mindketten a cimbalomjáték megújítói, akik épp ezekben az években hajtják végre a cimbalomjáték forradalmát. Klasszikus zenei biztonság, rendkívül széles látókör és tudás, rengeteg érzelem és dinamikai váltás, népzenés és dzsesszes improvizációk elegye jellemzi közös játékukat.
Az egyiptomi lantos (úd) Tarek Abdallah hasonlóan nagy mesetere hangszerének, akiben ugyanaz a – folyamatosan az újdonságok után kutató – lélek lakozik, mint cimbalmosainkban. Az alexandriai tanulóévek után zeneszerzést tanult Franciaországban, továbbá a hangszer és az úd játék fejlődésének legismertebb kutatója, maga is kísérletező kedvű újító. Dobosa árnyékként követi lantjátékát, tökéletesen ismerik egymás minden rezdülését. A magyar és egyiptomi páros a tavalyi WOMEX-en hallotta és kedvelte meg egymást. Közös koncertjük helyszíne a Fesztivál Színház lesz, amely tökéletes környezet az intim kamaramuzsikálásra, és ahol szerintem csoda születik majd szombaton éjféltájban.

 

 

Meglepő egymásra találások, egyszeri csodák, határokon átívelő zene és helyi kincsek Budapesten – ez volt a Budapest Ritmo, amelyet a 2015-ös budapesti WOMEX sikere inspirált. A fesztivál a Hangveto és a CAFe Budapest közös szervezésében valósult meg

 


“Utánad lép be a forgóajtón, és előtted jön ki” jellemzi a magyarokat Simon Broughton​, a Songlines​ magazin főszerkesztője. Cikkjében méltatja a Budapest Ritmo-t és a magyarok leleményességét, amelyet az is példáz szerinte, hogy a WOMEX15 sikerét a Ritmo elindításával is kiaknázták. Kiemelte a csak a Budapest Ritmo-n hallható ősbemutatókat, az egyiptomi Tarek Abdallah طارق عبدالله , Adel Shams El Din (Official) عادل شمس الدين és Balogh Kálmán​ & Miklos Lukacs​ közös koncertjét,..

 


2016. A BMC Mustmeet sorozatában

 

 

 


Lukács Miklós & Balogh Kálmán

Két cimbalmos egy csárdában – a Művészetek Völgyében.
A cimbalom nem tartozik a jazz hagyományos fegyvertárába, de Lukács Miklósnak hála, egyre kevesebben kapják fel a fejüket, ha jazzszínpadon előkerül. Kuriózumnak azért még mindig kuriózum, maga a zenész is így látja a helyzetet, mint a vele készült interjúnkból kiderült: „Megérkezünk a hangszerünkkel, és máris sikerünk van. Játszom rajta három hangot, és mindenki csodálkozik, hogy micsoda gyönyörűség ez, úgyhogy az antré mindig jó. Aztán persze nagyon jól is kell cimbalmozni. De néha még Magyarországon is kuriózum. Azt mondják: Milyen szép ez a citera. Hihetetlen, de minden cimbalmosnak van ilyen élménye.” Lukács Miklós ezúttal Balogh Kálmánnal alkot duót a Művészetek Völgyében, ahol – műértő közönségről van szó! – garantáltan senki sem fogja citerának nézni a cimbalmát.


 

2015. Megjelent második lemezük

 

Összehangolva 2015.
A Cimbalomduó, Balogh Kálmán és Lukács Miklós külön-külön is, együtt meg pláne ma a legérdekesebb hang Magyarországról a világpiac fülével, ha van neki olyan. Egyedi is, virtuóz is, egzotikus és mély, de érthető.  A lemez nagyon jó, van rajta kalotaszegi legényestől a komoly kutatómunkával előkotort archív örmény szerzeményen át minden, még bónusz Szomorú vasárnap-feldolgozás is.


 

2015. 09.19.  Mindkét cimbalomművész a napokban vehette át a Magyar Örökség Díját.
A díjátadó ünnepségen Liber Endre népzenész, a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás egyik alapítója így méltatta a két művészt:
„Újraértelmezték és a tökélyre vitték egy 19. század végi magyar innovációból megszületett hangszerben, a pedálos hangversenycimbalomban rejlő lehetőségeket.  Balogh Kálmán és Lukács Miklós tehetségének és kreativitásának köszönhetően ismét világhírre tehet szert Schunda Vencel József hangszere, amely a Monarchia korában egyszer már meghódította a világot.  Ahogy a 20. század közepén Rácz Aladár a komolyzene számára fedezte fel a cimbalmot, úgy Balogh Kálmán a népzenék és a népzenei alapú improvizációk, Lukács Miklós pedig a jazz műfaj számára. Közös repertoárjukban tehát két egészen különleges, egyedülálló tudás és játékmód összegződik.”

  A kitüntetettek között egyformán találunk ismert személyiségeket, intézményeket, és a sokak számára nem, vagy kevésbé ismert, de saját szakterületén kiemelkedő teljesítményt nyújtó honfitársunkat. Az ilyen értékek megismerése, megismertetése, közkinccsé tétele az egyik legfontosabb feladatunk. Ugyanakkor nem csak a „hírességekre” vagyunk büszkék, hanem a hétköznapok jeles közkatonáira is.

A Magyar Örökség díj azért vált valódi értékké, mert független a mindenkori kormányzattól, a pártoktól, csak és kizárólag valódi értéket ismer el. Nem jár pénzdíjjal, hanem erkölcsi, morális elismerést jelent. Talán ezért is értékesebb sokak szemében, mint a „Hivatal” kitüntetése.

 

 

 

 

Hozzászólások:

“Két zseni! Bármilyen díjat megérdemelnek.”    “Nagyon megérdemelten”    “Szívből gratulálok! A legjobb helyre került!”   “Tisztelettel, mélyre hajolva. EMELEM KALAPOM”    “Nagyon büszke vagyok rátok”    “Nagyon jó helyre került”    “Igen kemény szívből jövő munka van mögötte”    “Egyedülálló, amit alkottatok”    “Köszönjük, hogy vagytok, s hogy így vagytok”    ” Büszkék vagyunk Rátok”   “Hú, de örülök”    “Nagy dolgok ezek kérem”    “Egy húron pendültök, vagy nem?”    “Ez már valami”    “Gratula nektek, ez már járt nektek”    “Meg is érdemeltétek. Még többet is”    “Büszkeségeink”    “Óriási! Veletek örülök”


 

 


 

  1. június 28. Hangvető

A cimbalom nagyon erősen kötődik Magyarországhoz és a tágabb környezetéhez: a ma ismert hangszert a Prágában született, de Budapesten letelepedett Schunda Venczel József fejlesztette és a hangszer legnagyobb művészei, újító közül nem egy – Allaga Géza, Rácz Aladár, Tendl Pál többek között – magyar volt. Moldáviai, román, kisebb részben pedig cseh és szlovák cimbalmosok is vannak az élvonalban, de a mai cimbalmosok között a Cimbalomduó két tagja, Balogh Kálmán és Lukács Miklós kiemelkedik. Idén elsőként nem véletlenül ők jutottak be a WOMEX műsorába a magyar jelentkezők közül.

 

 

Balogh Kálmán és Lukács Miklós Cimbalom Duója immár a nemzetközi színtéren is jegyzett: egyike a 2015-ös WOMEX fellépőinek. Két lenyűgöző tudású cimbalmos kölcsönös inspirációja szabadít fel olyan energiát, mellyel már-már a hangszerük korlátait feszegetik.

 


ESTI JAZZ – ÖSSZEHANGOLVA
Sárospatak, Makovecz Imre tér – 2015-08-19 21:00
BALOGH KÁLMÁN & LUKÁCS MIKLÓS CIMBALOMDUÓ

A két, nagyszerű cimbalomművész duójával új fejezetet nyitott a hangszer történetében: Balogh Kálmán a népzenék és a népzenei alapú improvizációk, Lukács Miklós pedig a dzsessz irányába nyitotta ki a cimbalomban rejlő lehetőségeket. Játékukban egyedülálló tudás és előadásmód összegződik, a kölcsönös inspiráció eredményeként érzékeny, lélekkel teli, virtuóz zene születik. Összehangolva című, az idei Tavaszi Fesztiválon bemutatott új lemezük alapján bejutottak a budapesti világzenei expo fellépői közé. Koncertjük műsorát is a világsikert hozó album anyagából válogatták.

 


 


Világraszóló – Az ezerarcú cimbalom, 2013.

Ezen az estén egyedülálló zenei kalandban lesz részünk: a magyar cimbalmon népzene, dzsessz, világzene és komolyzene szólal meg. Zseniális cimbalomművészeink mellett az est különleges attrakciójaként görög vendégművészek játszanak a cimbalom kis-ázsiai ősein, a kanunon és a szanturon.  Az eljátszott műveken keresztül bemutatjuk a magyar pedálcimbalom csodálatos történetét. A koncerttel tisztelgünk azon nagyszerű emberek előtt, akik sokat tettek a hangszer megszületéséért és megismertetéséért, s akiknek az idén kerek évfordulója van. Schunda Vencel József hangszergyáros, a magyar pedálcimbalom és a tárogató feltalálója kilencven éve, Allaga Géza zeneszerző, a cimbalomoktatás atyja, a Nemzeti Zenede első cimbalomtanszék-vezetője száz éve hunyt el. Lajtha László zeneszerző, népzenekutató ötven éve, Rácz Aladár, a cimbalom világhírű mestere, aki a komolyzenei koncertszínpadokra emelte be a hangszert, ötvenöt éve nincs közöttünk. Négyes évforduló tehát a 2013-as év.
Balogh Kálmán – cimbalom, kiscimbalom, Lukács Miklós, Farkas Rózsa – cimbalom, Urania Labropulou – szantur, Sofia Labropuolu-kanun
Közreműködik: Mester László – brácsa, Doór Róbert – nagybőgő, Orbán György – nagybőgő, Baló István – dob
Szerkesztő, rendező: Liber Endre

 


 

A Müpa Fesztivál Színházban  Cimbalom és tárogató címmel évről évre más-más műsorban kerül bemutatásra ez a két Hungarikummá választott hangszer.

Balogh és Lukács szinte mindenféle műfajban alkotnak: Kálmán inkább a népzene felől jön (Gypsy Cimbalom Band-je is inkább ez az irány), Miklós pedig a klasszikus és a jazz területeken aktívabb (írtak már neki cimbalom concerto-t és többek között Charles Lloyd-dal is játszik). Külön-külön is csinálnak szuper dolgokat, de a duójuk egészen lenyűgöző. Nem csak maga az ötlet, a cimbalom-négykezes. De még csak nem is maga a zene, pedig az is csodálatos, megmutatja, hogy a cimbalom minden egyéb kíséret nélkül szinte egy teljes zenekari hangzás teljességét képes nyújtani. Ami azonban igazán lenyűgöző, az élőben látni őket: a két férfi egymás figyeléséből, összhangjából, koncentrációjából, a pajtásság és a tisztelet keverékéből olyan energia árad, hogy azzal ki lehetne világítani a Müpát. Talán ki is fogják.

 


Világzene itthonról, 2011. május 10.

A Hangvető Zenei Társulás lesz a Müpában a házigazdája május 17-én annak a nép- és világzenei gálának, amely a Világzene itthonról címet viseli.

„A világzene megvalósulásához közelebb járunk, mint a Goethe-képzelte világirodalomhoz.
Az a kérdés, hogyan állunk inkább helyt a világzenében:  egyéniségünk elvesztésével, vagy megerősítésével?”[…] a magunk ismeretében gazdagodva, elmélyülve, felvértezve több szavunk lesz a világhoz mint volt eddig.” (Kodály Zoltán, 1947)

A Hangvető Zenei Terjesztő Társulás közel egy évtizede keresi az utat a népzenei és népzenei-gyökerű produkcióival a szélesebb közönség felé. Elhivatott ösztönzője a magyar népdalkincs és világzene széles rétegekhez való eljuttatásának. A többéves munka gyümölcseként ezúttal, egy igaz zenei gyöngyszemekből álló műsort tárnak a közönség elé, kiváló előadók tolmácsolásában. A műsorban fellép: Berecz András énekes-mesemondó, Lukács Miklós és Balogh Kálmán cimbalomművészek, Juhász Zoltán furulyás, Sebestyén Márta énekes, Szokolay Dongó Balázs és Dresch Mihály fúvósok, Dés András ütőhangszeres, Novák Csaba nagybőgős, Bolya Mátyás kobzás, Both Miklós gitáros, a Söndörgő és Tompos Kátya, a Tükrös zenekar Baranyai Barbara és Hajdú Flórián táncosokkal.

 


 

Raffay Zsófia készítette az első fotókat

 

 


 

 2011.  A Bakáts téri templomban a Café Budapest  rendezvényen trióban is játszottunk Farkas Rózsával

 

 


2011. Koppenhága Womex


2010. Shanghai Expo

 

 


2009.

„Fantasztikus élmény volt az első közös lemezünk elkészítése, nagyon könnyen jól egymásra tudtunk hangolódni a stúdióban, sőt nagyon spontán muzsikáltunk. A munkánk sikerességének fokmérője pedig az, hogy az albumot hosszú idő után is ugyanúgy képes élvezni a befogadó, mint első hallásra” – mondta Balogh Kálmán, aki hozzátette, hogy régóta tervezték Lukács Miklóssal, hogy együtt dolgozzanak.

 


Küldd el barátaidnak email-ben Send email
X