hu en

Kiemelt események

2022. május
boon.hu
Hegyi Erika
Interjú Balogh Kálmán cimbalomművésszel, Miskolc új díszpolgárával

„Lelki szükségletem a cimbalmozás”

A művész sorsa 11 éves korában dőlt el, amikor nagybátyja felfedezte a tehetségét.

Fotó: Andrási Ingrid

Balogh Kálmán: „Furcsa érzések kavarognak most bennem: meglepetés, öröm és boldogság az emlékek miatt” .

Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész Miskolc díszpolgára elismerésben részesült a város ünnepén. A művész pályája a megyeszékhelyről indult, és nagyon sokat tett a cimbalom népszerűsítéséért. Felsorolni szinte lehetetlen, hány zenekarban játszott, hány külföldi turnén vett részt és hogy hány díjjal ismerték el a munkásságát. Nagy szeretettel emlékszik diákéveire, melyeket Miskolcon töltött. Paradicsomi állapotnak nevezte ezt az időszakot.

Miskolc város díszpolgára kitüntető címet adományozott önnek a szülővárosa. Milyen érzésekkel tölti el az elismerés?
Nagyon nagy meglepetés volt! Az egész gyerekkorom Miskolchoz kötődik, ott éltem 18 éves koromig. Hihetetlenül gazdag volt ez a gyermekkor, csupa kellemes emlékem van ezekről az évekről. Ez mindenképpen eszembe jut a díjjal kapcsolatban. Megtiszteltetésnek veszem, és felidézi a fiatalkoromat. Az iskolákat, a tanárokat, azokat a helyeket, amelyeket nagyon szerettem. Úgyhogy furcsa érzések kavarognak most bennem: meglepetés, öröm és boldogság az emlékek miatt.

Hogyan telt ez a nagyon szép gyermekkor?
Rendkívül hálás vagyok egykori iskoláimnak, tanáraimnak. A 8. Számú, Általános Iskolába jártam, a Selyemrétre. Már itt is rengeteg segítséget kaptunk a nővéremmel. Az igazgató megengedte, hogy péntekenként ne menjünk iskolába, mert akkor jártunk a fővárosba cimbalmozni tanulni. A pénteki órákat persze bepótoltuk, és nagyon sok díjat nyertünk az iskolának a kulturális seregszemléken. Aztán jött a konzi (a Bartók Béla Zenei Gimnázium – a szerk.), ott is kiváló tanárok segítették a pályafutásomat. Miskolcon rendkívül jól éreztem magam, aktív életet éltem. A megyei könyvtárnak állandó tagja voltam, szinte minden könyvet kiolvastam. A sportcsarnokba vívni jártam, kardozni, mert akkor minden fiú kardozni akart, de jártam judózni is. Egy darabig néptáncoltam, rengeteget úsztam, hiszen az Augusztus 20. Strandfürdő mellett laktunk. Tehát hihetetlen gazdag, paradicsomi állapotban éltem Miskolcon. Úgy vélem, azért lettem nyitott minden újra, mert ott már eleve adva voltak ezek a lehetőségek. Természetesen ezt a szüleimnek is köszönhetem, de a közeg is befogadó és támogató volt.

Köztudott önről az a történet, hogy 11 éves korában dőlt el, hogy zenész lesz, amikor Balogh Elemér nagybátyjánál, a híres cimbalomművésznél látogatóban járt. Emlékszik még erre a napra?
Igen, megvan ez az emlék. Egy alkalommal a családdal elutaztunk a fővárosba, a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Délelőtt meglátogattuk Elemér nagybátyámat. Kérdezte a szüleimet, hogy tanulok-e valamilyen hangszeren játszani. Ők mondták, hogy nem. Apám ugyan tanult hegedülni, de később úgy döntött, hogy más szakmát tanul. Így lett Miskolc és Borsod megye elismert víz-, gáz- és fűtésszerelője. Azt gondolta, hogy majd én is tanulok valamilyen műszaki szakmát, vagy mérnök leszek. Elemér nagybátyám azonban a cimbalomhoz hívott, és megmutatott jó pár dallamot. Ezeket tíz perc alatt megtanultam, és helyes ritmusban eljátszottam. Ezen nagyon elcsodálkozott, mert nem egyszerű „Boci, boci tarka”-dallamok voltak ezek, hanem sokkal bonyolultabbak. Akkor a nagybátyám azt mondta, hogy zenét kellene tanulnom, mert úgy tűnik, van hozzá érzékem. Így kezdődött a cimbalmozás. Miskolcon azonban akkor nem volt a zeneiskolákban cimbalomoktatás, így a nővéremmel péntekenként a fővárosba utaztunk, hogy megtanuljuk a hangszer minden fortélyát. Szöllős Beatrix volt az aranyszívű tanárnőnk.

Nem véletlen a zenei tehetsége, hiszen a családjában sok híres zenész volt. Hogyan emlékszik rájuk?
Az apai nagyapám Erdélyből származott, és hegedült. Ő azonban korán meghalt, talán ötéves lehettem. Tehát mint zenésszel nem kerültem kapcsolatba, nem hallottam őt játszani. De valószínűleg erdélyi népzenét játszhatott, mert később az erdélyi népzene nagyon nagy hatással volt rám, amikor először meghallottam. Úgyhogy lehet, hogy az ősöktől valamiféle misztikus módon öröklődött. Az édesanyám családjában több tehetséges zenész vált híressé. Miskolci Balogh János és Miskolci Balogh Gyula prímások az anyai nagyapám testvérei voltak. Miskolci Balogh János Budapestre került, akadémiát végzett, professzor lett, a fővárosban elismert emberként tisztelték. Miskolci Balogh Gyula fia pedig Bici Balogh Gyula volt, a híres dzsessz-zongorista. Sajnos ő is korán meghalt. Az édesanyám édestestvére pedig a már említett Balogh Elemér, aki nemzetközi hírű cimbalomművész volt.

Hamar kiderült, hogy örökölte a zenei tehetséget, hiszen 12 éves korában már az Avas Táncegyüttes zenekarában zenélt. Hogy került oda ilyen fiatalon?
Nagyon szép évek voltak azok! Az úgy történt, hogy a Selyemréten a szomszédunkban lakott Baranyi Judit, aki az együttesben táncolt. Én is és a nővérem is rengeteget gyakoroltunk otthon a cimbalmon. Ezért Judit édesapja úgy kérlelte a lányát, „vidd be a gyerekeket az együttesbe, hogy ne itt gyakoroljanak”. Ott egy felnőttekből álló, félig amatőr, félig professzionális zenekar kísérte a táncosokat. És mivel tudtam kottát olvasni, alkalmaztak. Volt szóló számom is, ami nagy sikert aratott, hiszen egy 12 éves gyerek játszott egyedül a színpadon. Fantasztikusan jó közösség volt az együttes, nagyon szerettek, nagyon vigyáztak rám, itt nőttem fel, itt szocializálódtam, itt ismertem meg a népzenét. Nagyszerű fesztiválokra jártunk, külföldre is, ahol megláttam, hogy más országokban is van cimbalom, és hogy az milyen sokrétű hangszer. Ez pedig tágította a zenei látásmódomat: hoppá, a cimbalommal sok mindent lehet csinálni, nem csak az általam ismert magyar cimbalmozás létezik!

Mit adott önnek a miskolci zenei gimnázium?
A Bartókban ugyanaz a Gerencsér Ferenc tanár úr tanított, aki később a főiskolán. Egyedülálló cimbalomművész volt, Rácz Aladár legjobb tanítványa. Mivel Miskolcon nem volt cimbalom tanszak, miattam, a nővérem miatt és Szabó Ági osztálytársunk miatt járt Miskolcra, hogy cimbalmozni tanulhassunk. Klasszikus zenét tanultunk, de közben népzenét is, majd elkezdtünk improvizálni. Volt egy kis zenekarunk, ezzel versmegzenésítéseket adtunk elő. A fővárosban folytattam a tanulást a tanárképző főiskolán. Ott is játszottunk mindenféle műfajban. Akkor kezdtem zenélni a Budapest Ragtime Bandben és a Népszínház táncegyüttesének zenekarában, tehát egyszerre mindig több műfajban játszottam: klasszikus, ragtime, dzsessz, kortárs, többféle népzene.

1987/1988-ban a neves Rácz Aladár Cimbalomversenyen második helyezést ért el. Milyen kapukat nyitott meg ön előtt ez a siker?
Inkább azt mondanám, hogy rávilágított a hiányosságaimra, és rendkívül tanulságos volt. A háromfordulós versenyen rengeteg cimbalmossal találkoztam, akik sokféle módon játszották a műveket. Nyitott lettem az új dolgokra, ami segítette a további fejlődésemet. Nagy élmény volt, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem ott.

Sokat dolgozik, tanít, több formáció alapítója, vezetője. Hogyan tudja ezeket összeegyeztetni?
Tanítani mindig is tanítottam, már a kezdetektől fogva. Ahogy idősödöm, egyre inkább rájövök, hogy mennyire fontos a fiatalokkal találkozni és átadni nekik a tudást. Mert ami számomra egyértelmű, kiderült, hogy ifjúkorban egyáltalán nem az. Sokszor visszagondolok a saját gyerekkoromra, arra, hogy milyen problémákkal küzdöttem a tanulás terén, mert akkor még sok információ nem állt a rendelkezésemre. Most pedig már megvannak ezek az ismeretek, és ezeket át kell adni, újra fel kell fedeztetni, újra éreztetni, rengeteg dologra felhívni a figyelmet. A koncertezés pedig a lételemem, hiszen 12 éves koromtól színpadon vagyok. Számomra ez természetes és igénylem is. Persze a cimbalmozás anélkül is a mindennapjaim része, hogy koncerteznék. Otthon is muszáj játszanom, mert hiányérzetem van, ha nem tehetem. Lelki szükségletem a cimbalmozás, függő vagyok!

A mai fiatalok szívesen választják hangszerüknek a cimbalmot?
Aki választja, az szívesen. De ez nem egy olyan népszerű hangszer, mint a gitár, a dob vagy a szaxofon. Azokban a körökben azonban, ahol a fiatalok szeretik a népzenét, a néptáncot és a táncházi muzsikát, ott sok gyerek dönt a cimbalom mellett. Nem biztos persze, hogy mindenki megmarad cimbalmosnak, mert ez nem egy könnyű szakma. A hangszert egyszerű megszólaltatni, mert ráütök a húrra, és szól. De 12 hangnemben kell játszani, minden oktáv más, ismerni kell az akkordokat. Szinte artisztikus cirkuszi mutatvány szükséges a magas szintű játékhoz. Ehhez pedig rengeteg munka kell, napi többórás gyakorlás. Ha eljut valaki egy bizonyos szintre, következik az improvizálás. Tehát nem mindenki lesz cimbalomművész a végén. Tehetség és sok-sok munka kell hozzá.

Több formációt hozott létre az évek során. Melyik miért fontos?
Az élet hozta ezeket az együtteseket. A legnagyobb formáció a Gipsy Cimbalom Band. Itt az induló ötlet az volt, hogy mindig sok műfajban játszottam különböző zenészekkel, és egyszer arra gondoltam, még a ’90-es évek elején, hogy mi lenne, ha a több műfajban játszó zenészbarátokból összeállítanánk egy kis zenekart. Bármilyen népzenére, mindegy, melyik ország zenéje, kezdjünk el improvizálni. Ez igazából játék, szórakozás, a közönség nagyon szereti, mert szabadságot érez, ahogy árad a zene. A Cimbalogh Trió ugyanezért született, de kisebb létszámmal. Népdal-improvizációt játszunk kevesebb hangszerrel. Cimbalom, bőgő és egy hegedűs, aki brácsázik is. A magyar népzene és annak feldolgozásai kerülnek előtérbe. A Cimbalomduót pedig Lukács Mikivel csináljuk. Itt Miki fantasztikus hangszerelési tehetségét és ötletgazdagságát csodálhatja meg a hallgatóság. Általában én hozom a népi témákat, melyeket legtöbbször az ő ötletei alapján dolgozunk fel. Ezek a darabok inkább már a dzsessz felé kacsingatnak, erős világzenei hatással. Mindezen kívül még játszom a Dobroda népzenekarban és az Esszencia formációban, ahol szintén három műfajt keverünk össze. Úgyhogy ez mind a szerteágazó kíváncsiságom eredménye.

Sok díjjal ismerték már el a munkáját, tehetségét. Ezek közül melyikre a legbüszkébb?
A 2019-es Martin György-díjra. Ennek nagyon örültem. Martin György a népzene és néptánc Bartók Bélája. Hihetetlen munkabírású ember volt, akinek nagyon sokat köszönhetünk. A róla elnevezett elismerést a táncházmozgalomban, a táncházzenében nyújtott teljesítményemért kaptam, ami azért esett nagyon jól, mert valljuk be, elsősorban népzenésznek tartom magam. A népzene a szívem csücske! Az összes többit is szeretem, mert szórakoztat, de a népzene az első. A Prima Primissima díjat is nagy megtiszteltetésnek tartom, hiszen azt sem kapja meg bárki. Az azért nagy dolog, mert országos szavazás döntötte el, ki legyen a díjazott.

Az internetes oldalára a következő sorokat írta: „A zene a lélekről szól, a lélekről mesél. Sokfajta stílusú zene létezik, de a zene alapanyaga, a hangok rendszere, a hangok világa azonos. Már fiatal korom óta érdekelt, hogy mi adja egy-egy stílus jellegzetességét, eltérését, különbözőségét a másiktól… ” Sikerült megfejteni?
Igen, mivel folyamatosan zenével foglalkozom, és kiderült, hogy ugyanazt a C-dúr skálát bármelyik műfajban le lehet játszani. Legyen az klasszikus, dzsessz, népzene vagy épp cigányzene. A hangok ugyanazok, de a ritmus, a modor, a zenei eszközök, a stílus különböző. Olyan ez, mint amikor több ember ugyanazokból az alapanyagokból főz. A végeredmény minden esetben más lesz, mert ugyanazokat az alapanyagokat mindenki más-más arányban keveri össze és fűszerezi, a saját ízlése szerint. 

2021.
December
12.30.  Müpa, Bartók Béla hangversenyterem, Muzsikás és barátai, évzáró koncert
Szentesi Zöldi László:  Virágos réteken,  2022. 01.07. Demokrata
..”Balogh Kálmán cimbalomjátéka az est fénypontja, bátor improvizációi, ötletes ritmusvariációi, erőtől duzzadó, de a közös zenébe simuló játékmódja páratlan és világszínvonalú.”…

Október

Köszönjük a közös estünkről készült méltatásokat a Kossuth rádió Gondolat-jel és Jelenlét című adásaiban 
Ahol megszólalnak a festmények
Földi Péter festőművész és Balogh Kálmán cimbalomművész közös estje
Közreműködik:  Tarnóczi László
Ipoly Erdő Zrt. Somoskői Kirándulóközpont, 3100 Salgótarján (Somoskő) Wesselényi u. 14.
Somoskőért Civil Egyesület szervezésében

Cimbalomkurzus  10.03. 9:00
A magyar zene egyik ikonikus hangszerének ismeretében mélyíthetik tudásukat négy vasárnapon át a cimbalom alapjait már ismerő jelentkezők.
Négyalkalmas kurzusunkat ajánljuk mindazoknak, akik a hangszerjáték alapjait már elsajátították és technikai fejlődésre, illetve repertoárbővítésre vágynak. Az iskolarendszerben tanulóknak és tanítóknak egyaránt hasznos tudást kínál a Balogh Kálmán és Szabó Dániel által vezetett képzés.
A jelentkezők fejleszthetik tudásukat a prímcimbalmos és az akkordikus játékmód területén, és módszertani ismeretekkel is gazdagodhatnak (verőhasználat, pedálozás, skálák és hangzatok). Mivel az oktatási napok tematikája egymásra épül, ezért javasoljuk a részvételt mind a négy alkalmon.
Tanfolyamvezető:
Balogh Kálmán eMeRTon-, Kodály Zoltán-, Martin György-, Prima Primissima-díjas cimbalomművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója
Szabó Dániel cimbalomművész, zenetanár, a Népművészet Ifjú Mestere
Tanfolyami alkalmak:
2021. október 3., 10., 24., 31., vasárnap, 9:00-18:00
Tanfolyami díj:
A képzés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

08.28.

07.

Pastorale, M5 és Duna World

Munkálódik a cimbalmos – Főszerepben Balogh Kálmán cimbalomművész – I.

(2021)

„Magyar zongora” – így is nevezték a hungarikumnak tartott hangszert, a cimbalmot. A Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen rendezett Pastorale-sorozatban sokoldalúan mutatja be hangszerét Balogh Kálmán, a nemzetközi hírű cimbalomművész, akit Magyar Örökség Díjjal és Prima Primissima díjjal is kitüntettek. A Pesti Vigadó dísztermében rögzített koncerten a közönség hallhatja őt szólóban, cimbalom-duó tagjaként, a szintén hungarikumnak számító tárogató kísérőjeként, néptáncot kísérő népizenekar, valamint jazzegyüttes tagjaként, de versenyművek szólistájaként vonós zenekarral is. Megszólal a hangszeren magyar és más nemzetiségek autentikus népzenéje, barokk és XX. századi muzsika, jazz, de láthatjuk-hallhatjuk azt a csodát is, amikor Balogh Kálmán és egyik legkedvesebb muzsikustársa, a szintén boszorkányosan virtuóz cimbalomművész, Lukács Miklós közös improvizációjában megszületik a zene. A programban filmrészletek idézik meg Rácz Aladár, a legendás cimbalmos emlékét. A Szent István Filharmonikusok karmestere Záborszky Kálmán, a szerkesztő-műsorvezető és Balogh Kálmán beszélgetőtársa Solymosi Tari Emőke zenetörténész.


07.17.
„Keserédes és felkavaró, sírásig kacagtató történetek olvasásra és éneklésre, cimbalomra és gitárra.
Három olyan alkotó-előadó találkozása ez az exkluzív este, akik évtizedek óta „dúdolva mesélnek”, és tudják, hogy a népdalok, a jazz és az élet nagy történetei egy tőről fakadnak. Ezen a pódiumesten mégis minden más fénytörésbe kerül: Balogh Kálmán cimbalomjátéka történetet mesél, Bognár Szilvia népdalai pedig Grecsó versekbe és történetekbe fordulnak át. Az író pedig velük dúdolja a magáét.”

06.18.  21:00 Jedermann kávézó, Cimbalom duó, Balogh Kálmán és Lukács Miklós koncert

06.11.
Balogh Kálmán és barátai  (koncertfilm)

Zenekari tagok: Balogh Kálmán – cimbalom; Barity Zorán – harmonika; Básits Branka – ének; Bede Péter – szaxofon; Deák-Volom Dávid – furulya, harmonika, klarinét; Dumitrița Curteanu-Nicu – ének; Farkas Rózsa – cimbalom; Frankie Látó – hegedű; ifj. Gelencsér János – hegedű; Gólya Péter – brácsa, harmonika; György Mihály – gitár; Herczku Ágnes – ének; Kovács Ferenc – trombita, hegedű, ének; Novák Csaba – nagybőgő; Szabó István – nagybőgő, ütőgardon; Szalai András – cimbalom;
Támogató: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kezelő szerve és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
Szakmai partner: Hagyományok Háza

 


05.15.
A Nagyok – Balogh Kálmán

A magyar kultúra és sport legendás nagyjaival Ugron Zsolna író beszélget. Titkokról, életről, sikerekről, kudarcokról. Arról, hogy hogyan lehet és miért érdemes.

https://mediaklikk.hu/video/a-nagyok-balogh-kalman/


2021. 04.29. Így alkotunk mi – Balogh Kálmán

Több részes videósorozatban mutatjuk be a legutóbbi, alkotói pályázatunk nyertes zenészeit, projektjeit. A következő hónapokban rendszeresen elérhetőek lesznek a népzenei ihletettségű projekteket bemutató portréfilmek, amelyek az alkotói folyamatra helyezik a hangsúlyt, egy-egy zenész, zeneszerző munkáját bemutatva, amely során a népzenei gyökerekből új művek születnek. Betekintést nyerhetünk a próbafolyamat vagy akár a stúdióba; és a készülő művek részletei is elhangzanak a filmekben. Ebben a részben Balogh Kálmán alkotói folyamatával, illetve „Be szépen szól a cimbalom…” – tablóképek a magyar népzenei palettáról című projektjével ismerkedhetünk meg.
Videó: Rotera
https://www.youtube.com/watch?v=-qinf3gTBFM

2021.02.17.  Cziffra Fesztivál

“A hit és a művészet kapcsolatának kérdéseire keresi a választ Rudolf Péter színművész, Kozma Imre atya és Balázs János zongoraművész Bősze Ádám zenetörténésszel február 17-én, amihez kapcsolódva Balogh Kálmán és Lukács Miklós improvizatív cimbalomjátéka lesz online hallható.”

2020.12.23.
HELLÓRIÓRÁRIÓ, ITT A BALOGH RÁDIÓ!
Egy nagy örömhírt szeretnék megosztani Veletek!
Elkészült a Magyar népi cimbalomiskola a Hagyományok Háza kiadásában. Szabó Dániel tanítványommal és kollégámmal írtuk közösen (több hónapot ültünk emiatt). Magyar és angol nyelven íródott, így külföldiek is megérthetik. A kötet régi hiányt pótol és nem csak népzenészeknek lehet hasznos. Tartalmaz történeti, módszertani, technikai információkat, azon kívül több mint száz népzenei lejegyzést, és a skálák, harmóniák kézrendjét is leírtuk a kötetben. Elmagyarázzuk a régies “prímcimbalmos” és a modernebb “akkordikus” játékmódok mibenlétét is! Ez a könyv szép emléket állít azoknak a falusi roma cimbalmosoknak, akiktől mi is tanulhattunk. Szeretettel ajánljuk Petrovics Tamás (†) egykori kollégánk emlékének is. Köszönettel és hálával tartozunk sok embernek, akik segítették a kiadvány létrejöttét, többek között Kelemen László, Vavrinecz András, Pávai Natália, Berta Alexandra.
Használja mindenki egészséggel! Bármilyen szakmai jellegű kérdéssel keressenek bátran engem vagy szerzőtársamat, Szabó Dánielt!
A kiadvány megvásárolható itt: https://webaruhaz.hagyomanyokhaza.hu/magyar-nepi

fotó: Dusa Gábor


2019. Prima Primissima Díj

▶️Magyar népművészet és közművelődés
Balogh Kálmán, cimbalomművész
(Fazekas Dinasztia, a nádudvari fekete kerámia mesterei
Téka Alapítvány, közművelődést és szórványoktatást szervező civil szervezet


2019. Október 30.

Akusztikus, autentikus Balogh Kálmán 60 Zeneakadémia, október 30. 19:30

“60. születésnapod alkalmából ünnepi koncertet adsz a Zeneakadémián, összegzésre készülsz?
Nem az összegzés szándéka indított el, mert az túl bonyolult lenne. A születésnapomat sem gondolom olyan nagyon komolyan, a 60 évnek nincs igazán súlya. Egyszerűen egy ünnepre készülök, és hálás vagyok, hogy ismét nagyszerű muzsikusokkal zenélhetek együtt.
A koncert alapvető szellemi kerete a népzene lesz, de természetesen kikerülhetetlen a népzene és a klasszikus zene találkozása.
Az akadémiai cimbalom-oktatás múltját is érintjük egy kicsit, mert mindannyian egy lánc tagjai vagyunk, a volt tanáraim és az ő tanáraik is. Az 1800-as évek vége felé indult el a cimbalom oktatása a Zeneakadémián, ezt összegezzük majd egy kedves kollegámmal, Szalai Andrással. Ő annak a Szalai Józsefnek a fia, aki Rácz Aladár egyik legjobb tanítványa volt.
Én szerencsés vagyok, mert mind a két magyar klasszikus úttól kaptam tanítást: az első tanárom Szöllős Beatrix volt, ő a Tarjáni Tóth Ida-féle egykori Magyar Zenede iskolájából kialakult vonalat vitte tovább, és egy teljesen másik, önálló vonal volt a Rácz Aladár-féle iskola. Az ő egyik legjobb tanítványa Gerencsér Ferenc volt, az én második tanárom. Nála kezdtem a konzit Miskolcon és nála fejeztem be az akkori Tanárképző Főiskolán.”…

“A koncert elején Bartók Bélát idézi meg Herczku Ágnes és Juhász Zoltán, valamint Szalai András klasszikus cimbalomművész közreműködésével. A második részben az eredeti formájában megszólaló népzenén lesz a hangsúly. A közép-kelet-európai régió olyan tájait járhatjuk végig, ahol a cimbalom a zenei hagyomány része lett. Az évtizedes muzsikustársak és kedves tanítványok igazi örömzenével segítenek felidézni az elmúlt hatvan év legszebb zenei pillanatait.
Népdalok Bartók Béla gyűjtéseiből
Bartók: Három csíkmegyei népdal, BB 45b
Emlékezés Allaga Gézára és Rácz Aladárra
Couperin: A nádas
Scarlatti: G-dúr szonáta, K. 13
Improvizációk népzenei dallamokra
Balkáni népzene
SZÜNET
Gömöri és dunántúli táncok
Gyergyói összeállítás Kodály gyűjtéseiből
Bonchidai dallamok
Balogh Kálmán (cimbalom)
Lukács Miklós, Szabó Dániel, Szalai András, Zimber Ferenc (cimbalom), Gelencsér János (cimbalom, hegedű)
Básits Branka, Herczku Ágnes, Szalóki Ágnes (ének)
Vizeli Balázs (hegedű), Árendás Péter (brácsa), Doór Róbert (nagybőgő)
Juhász Zoltán (furulya)
Gipsy Cimbalom Band: Bede Péter (szaxofon), Kovács Ferenc (trombita, hegedű, ének), Frankie Látó (hegedű), Novák Csaba (nagybőgő), György Mihály (gitár)”

Gyürke Kata, Fidélio, 2019

 


https://www.facebook.com/tolnatajtv/videos/370650757176847/

Magyar Jazz
Koncertbeszámolók

Ezen a fesztiválon nem csak hallgatjuk, de tanulunk is a jazzről

Irk Réka  2019. szeptember 13.

Még csak az első 3 napon vagyunk túl, de máris többet tudtunk meg a jazzről, mint más egész életében. Sőt más műfajokkal összefonódva is hallhattuk kibontakozását. És ez nem Budapesten, hanem a fővároson kívül történt, ahol túl nagy hagyománya nem volt a jazznek, viszont öt év alatt telt házat sikerült elérni ezekkel a nem mindennapi kulturális előadásokkal.

Érden ötödik éve rendezi meg a város a jazzfesztivált. Miután e cikk szerzője egyben az egyik szervezője is ennek a fesztiválnak, így picit szubjektív lesz a beszámoló, és lesznek benne műhelytitkok is. Kedden vette kezdetét a 6 napos Érdi Jazz Fesztivál, ami ma már hagyománnyá nőtte ki magát Érden, köszönhetően az Érdi Önkormányzat támogatásának. Minden évben a Jazz és irodalom műsorral kezdődik a fesztivál. Járt már nálunk Lackfi János Juhász Gáborral, Háy János László Attilával, idén pedig a könyves sikerlista élén álló Grecsó Krisztián képviselte az irodalmi szinteret, és aki a párja volt a színpadon, a kiváló cimbalomművész, a friss Martin György-díjas Balogh Kálmán. Kálmán nem csak a jazzt vitte játékába, hanem a népzenét is. Varázslatos este volt, szem nem maradt szárazon, hol a mély, megindító prózáktól, hol a vicces novellák miatt. Balogh Kálmán két felolvasás közt rabul ejtette a hallgatókat játékával, de a felolvasásra is reflektált folyamatosan. Grecsó Krisztián pedig azon kívül, hogy remek író, lehengerlő az előadása. Többen megjegyezték az előadás után, hogy szívesen hallgatnák hangos könyvben is a műveit. Egy dolog miatt voltam szomorú, hogy nem érkeztek tizenévesek, hiába jött egy híres, ahogy Krisztián mondaná „élő” költő, író városunkba, a gimnazisták hiányoztak a közönség soraiból, pedig csak 8 óráig tartott az előadás.


Ma kezdődik és egészen augusztus 31-ig tart a BMC Nemzetközi Cimbalomverseny. A hétnapos megmérettetés fordulói nyilvánosak, az esti koncerteken pedig rácsodálkozhatunk a hungarikumnak számító hangszer sokoldalúságára.
A teljes program: https://bmc.hu/hirek/cimbalomverseny

// The BMC International Cimbalom Competition starts today!
Hosted for the very first time by Budapest Music Center, the BMC International Cimbalom Competition 2019 inspires a new generation of cimbalom players, showcases new talents, and places the instrument into a 21st century context between August 25-31.
The 7-day long competition’s semi-finals and finals are all open for the public, and BMC also presents a series of evening concerts featuring the cimbalom.
Full programme: https://bmc.hu/en/news/cimbalom-contest


Augusztus 16. Budapest, Vigadó, Martin György díj 

“Martin György-díj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Martin György-díj kiemelkedő népművészeti munkásság elismeréseként adományozható állami kitüntetés.
A díjat azon személyek kaphatják, akik munkásságuk során kimagasló eredményeket értek el a népművészet – a tárgyalkotó népi kézművesség, vagy a néptánc, a népzene, a népdal, a népmese, a hagyományőrzés – területén, illetve akik a népművészethez kötődően kiemelkedő művészetelméleti szakírói tevékenységet folytatnak.
A kitüntetés ugyanolyan állami művészeti középdíjnak számít, mint az Erkel Ferenc-; Jászai Mari-; vagy a Liszt Ferenc-díj.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Martin György-díj alapításával a nép- és világzenei színtér szereplőit emelte ki a Liszt Ferenc-díj köréből, így az utóbbi elismerést ezentúl csak komolyzenei előadók kaphatják.”



–  Balogh Kálmán és a Fitos Dezső társulat, Pont Fesztivál, Várkert Bazár, Budapest


Balogh Kálmán és a Fitos Dezső társulat
“A Pont Fesztivál hagyományosan az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő hagyományokat, szokásokat, táncokat és ízeket vonultatja fel, idén a Balkán kincseivel a fókuszban.
…Balogh Kálmán világhírű cimbalomművész pedig az általa válogatott zenekarral ismerteti a világ szellemi kulturális örökségei között nyilvántartott két román hagyományt, a dojnát és a kalusárt. Ez utóbbi beavatási rítust, a legendásan virtuóz táncot a Fitos Dezső társulat mutatja be.”
“Határtalan lelkesedéssel román barátainkkal együtt készülünk a vasárnapi bemutatóra. Egyik nagy szerelmünk a román népzene, amit most “eredeti” előadókkal és hazai ifjú, valamint örökifjú muzsikusokkal szólaltatunk meg. A vad Calusul táncot Fitos Dezső táncosai mutatják be.
A zenészek, akik élvezettel csemegéznek a román népzene gyöngyszemeiből: Dumitrita Curtean-nicu ének, Ion Curtean cimbalom, Marin Bunea hegedű, Bede Péter szaxofon, Csenki Zalán koboz, Kovács Ferenc hegedű-trombita, Novák Csaba nagybőgő, Salamon Soma kaval-harmónika, Solymosi Máté hegedű, Vizeli Máté brácsa és Balogh Kálmán cimbalom.”


– Week-end Budapest, Párizsban, 2019

www.szon.hu
“Magyar hétvége a legjelentősebb franciaországi zenei központban
Párizs – A Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band nagy sikerű koncertjével vette kezdetét Párizsban a magyar zenei tematikus hétvége a Philharmonie de Paris koncertteremben, ahol a népzenétől Bartók Béla és Kodály Zoltán művein át Kurtág György munkásságáig tucatnyi koncerten és egyéb programon keresztül jeles magyar művészek közreműködésével ismerkedhetnek a francia érdeklődök a magyar zenével és zenei hagyománnyal.

Balogh Kálmán cimbalomművész és zenekara (Bede Péter szaxofon, Kovács Ferenc hegedű, trombita és ének, Látó Frankie hegedű, Novák Csaba nagybőgő, György Mihály gitár, Balogh Gusztáv ének és Lakatos Róber, brácsa, ének és hegedű) péntek este a Kárpát-medencei országok cigányzenéjéből és a régióban született klezmer muzsikából adtak ízelítőt másfél órás teltházas koncertjükön, amit hosszú tapssal jutalmazott a közönség.”

“A Philharmonie de Paris, a Cité de la Musique és a Müpa együttműködésében megvalósult tematikus hétvégén minden a magyar kultúráról, a magyar zeneművészet páratlan gazdagságáról szólt – hangsúlyozta a Müpa szerdai közleménye.
Mint írták, a Cité de la Musique koncerttermében szintén teltház és tapsvihar köszöntötte Balogh Kálmán cimbalomművészt és zenésztársait”.


Cziffra Fesztivál, Katarzis, 2019
 MoM, Cziffra Fesztivál, A katarzis
Mi a katarzis? Mit jelent a művészetekben és mit a hétköznapi életben? Mi a jelentősége az élet egyes területein ennek az összetett lelki folyamatnak? Miért fontos a megélése és milyen kihatása van életünkre?
” A zenei élményt két kimagasló előadó garantálja: Balogh Kálmán és Lukács Miklós a cimbalomjáték koronázatlan királyainak számítanak nemcsak itthon, de szerte a világon. Ha nem is katarzis, de mindenesetre meglepetés, hogy csak a negyedik Cziffra Fesztiválon hallunk először cimbalmot, hiszen Cziffra édesapja, idősebb Cziffra György is ennek a Kárpát-medencén kívül szinte ismeretlen, különlegesen virtuóz és érzékeny hangszernek volt a mestere.”


„A Magony trió jazznapi estje is ott lesz a Best of-ban. Balogh Kálmán (cimbalom), Novák Csaba (bőgő) és Kovács Ferenc (trombita és hegedű) zenéje este tíz körül olyan volt nekem, mint a forrásvíz egy tikkasztó erdei kirándulás végén, nincs az a méregdrága ital, ami jobban esett volna. Három feketeöves mestert hallottunk, akik ugyan elég régóta ismerik egymást ahhoz, hogy egymás minden rezdülését idejekorán észleljék, de pontosan ebben a felállásban ritkán játszanak, ezért a közös zenélés rengeteg friss örömöt ad nekik maguknak is. Álmélkodtatóan gazdag, meztelenségig őszinte zene volt. Nem, ez nem jazz, persze, csak szellemében volt testvére a jazznek, de ennél szebb befejezést a jazznapra kívánni sem lehet.”-Zipernovszky Kornél 2015


Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál – Cimbalomhármas címmel hangszerük remek virtuózai adtak koncertet az Assisi Szent Ferenc Plébániatemplomban október 11-én

  1. OKTÓBER 12., CSÉCSI ATTILA MEZEI JAZZRAJONGÓ

Nagy várakozással ültem be a templom megtelt soraiba. A vonzerőt a három kitűnő cimbalom művész, Farkas Rózsa, Balogh Kálmán és Lukács Miklós jelentette. Az oltár előtt felállított három szép cimbalmot, úgy láttam, a Magyar Rádió stábja mikrofonozta be, ezek szerint felvételt is készítettek az eseményről.


2011

Balogh Kálmán és a Rendhagyó Prímástalálkozó a világ legjobbjai között. A legrangosabb világzenei szaklap, a Londonban megjelenő Songlines közzétette a world music műfaj legfontosabb elismeréseként számon tartott Songlines Music Awards ez évi jelöltjeinek listáját.

A Legjobb együttes kategóriában a magyar népzene supergroupja, a Rendhagyó Prímástalálkozó és a két világhírű cimbalomművész, Balogh Kálmán és Lukács Miklós is szerepel. A zenekedvelők négy kategóriában (Legjobb előadó, Legjobb együttes, Kultúrák közötti együttműködés, Új felfedezett) szavazhatnak kedvenceikre a magazin honlapján január 31-ig.


2011. Fonogram díj: Az év hazai autentikus népzenei albuma RENDHAGYÓ PRÍMÁSTALÁLKOZÓ


A Rendhagyó Prímástalálkozó lemezét a neves világzenei szaklap, a brit Songlines 2010-ben beválogatta Top of the World listájára így lemezük egyik, Kalotaszegi szapora című dala felkerült a magazin mellékleteként megjelenő válogatás CD-re is.


Balogh Kálmán cimbalomművész 50 MÜPA

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Müpa nyitottsága hangszertörténeti jelentőséggel bír a cimbalom életében. Nemcsak azért, mert különböző műfajú koncerteken  szólalhat meg hangszerünk a színpadon,  hanem mert helyet  és lehetőséget biztosít a hangszer keletkezésének, történetének , szerkezetének bemutatására is.

Volt egy álmom: az ötvenedik születésnapomon rendezett  koncert legyen a Müpában. És megvalósult: ezen a koncerten vehetett részt két nagyszerű művésztárs, Alan Bern és Adam Stinga is. De más alkalommal –a Világraszóló cimbalom című esten – is elhangzott több olyan szám, ami kifejezetten a helyszín és az alkalom miatt került a műsorba.

“A szervezők kérése volt, hogy csak népzene legyen?

Igen, kifejezetten ezt kérték. Pedig nekem is az volt az elképzelésem, hogy mindenből mutatok egy kicsit, amivel eddigi pályám során foglalkoztam. Farkas Rózával klasszikus cimbalomduót, Lukács Miklóssal jazzcimbalomduót, némi ízelítőt Rácz Aladár életművéből, valamint a gitáros Juhász Gáborral és a zongorista Kovács Zoltánnal kifejezetten erre az alkalomra írt darabokat. De így is van bőven miből válogatnom, az első részben a Kárpát-medence, a másodikban a Balkán népzenéje áll a középpontban. Rengeteg vendégem lesz, többek között Sebestyén Márta, Berecz András, Vizeli Balázs és Lakatos Róbert, az amerikai Alan Bern, a bolgár Peter Ralcsev, valamint két moldáv művész, Marin Bunea és Adam Stinga. Magyar, román, bolgár és görög népzenéktől a moldáviai klezmerig sok mindent játszunk.”


Youth without youth

Balogh Kálmán Coppola filmjében cimbalmozik

Bár a cigányzene manapság nem divat, a cimbalom más műfajokban továbbélhet, akár úgy is, hogy kifejlesztik az elektronikus változatot – mondja Balogh Kálmán, akinek cimbalomjátéka Francis Ford Coppola új, Youth Without Youth című filmjében is hallható.

– Egy szerda délután, tavaly októberben felhívtak, hogy lenne-e kedvem a hétvégén játszani Romániában, ahol Coppala új filmjének zenéjét rögzítik – meséli Balogh Kálmán, hogyan is kérték fel a közreműködésre. – Meglepődtem, hogy pont Romániába hívnak, hiszen ott sok a jó cimbalmos. De a zeneszerző, Osvaldo Golijov ismerte néhány felvételemet, és engem akart, mert mindenképp magyar stílusban játszó cimbalmost szeretett volna.
Nem egyformán muzsikálnak ugyanis a román és a magyar cimbalmosok, bár a hangszer ugyanaz: a nagy vagy magyar cimbalom. Szomszédaink stílusa kemény, dobszerű, a magyar zenészek viszont puhán, a hárfához vagy a zongorához hasonlóan szólaltatják meg a hangszert. – Coppola sokat segített a zene felvételénél, mesélt a történetről, az egyes jelenetekről, és a különlegesen szépen fényképezett, de mindenféle hang nélkül vetített jelenetek is sokat segítettek, hogy megérezzük a filmet – mondja a forgatásról. – Ritkán vagyok elégedett magammal, de azt hiszem, többször sikerült elcsípnem a hangulatot, akár kottából játszottunk, akár improvizáltunk.
Golijov bonyolult kottái mellett ugyanis a többnemzetiségű zenészek improvizálhattak is. A végeredmény jól sikerülhetett, hiszen Balogh Kálmán játéka a főcím alatt is hallható, sőt a zeneszerző meghívta májusi, amszterdami koncertjére is.
Népszabadság, 2007.12.10.


  1. október 14., péntek, 00:00
    Ne terítsd meg a cimbalmot!
    Szerző: Adonyi Sztancs János

Koldusszegény körülmények között rendezték meg Budapesten a múlt hétvégén a nemzetközi cimbalomfesztivált, pedig az ott játszott zene világszínvonalú volt. Ráadásul annyian sem ültek a közönség soraiban, mint ahány húrja van ennek a gyönyörűen szóló hangszernek.

– Tényleg, hány húrt kell hangolnia a cimbalmon? – kérdem Balogh Kálmánt, a róla elnevezett zenekar cimbalmosát.
– Jaj, nagyon sokat, vagy százharmincat – kapom a választ. – Máskülönben egy ógörög legenda szerint Hermész, a tolvajok istene volt az első, aki valami cimbalom- vagy lantféleséget felstímolt. Egy teknősbéka páncéljába pálcikákat, húrlábakat erősített, állatbélt vezetett át rajtuk, és azokat pengette, illetve csontokkal verte. Olyan szépen csinálta, hogy Apollón isten rögtön megbocsátott neki minden turpisságot, merthogy Hermész ellopta tőle a teheneit.


David Murray és a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band koncertezik a Fonóban

MNO, KOVÁCS ZITA

  1. január 6., kedd 05:59

David Murray, az amerikai szaxofonos nagysikerű évvégi koncertje után az eredetileg beharangozott programot most, az új év elején mutatja be a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Banddel közösen. David Murray 10-ei koncertjét közös gyakorlás és stúdiómunka előzi meg, így joggal számíthat a közönség olyan koncertre, amely programjával feledhetetlen élményt okoz.


1998. eMeRTon díj,  Az év folk együttese: Méta együttes és Balogh Kálmán



 


Küldd el barátaidnak email-ben Send email
X