1. Botoló
2.Hallja maga kend
3.Hajnalodik
4.Naj mango aba
5.Keras voja c lumake
6.Gelem gelem
7.Le dadesko savo
8.Pala late me merav
9.Oláhos
10.Hadd igyanak a cigányok
Fonó Budai Zeneház, 1999
Botoló : a botoló régi fegyvertánc, a szatmári oláh- és magyar cigányok egyaránt ismerik. A lemezen található dal az egyik legrégebbi szatmári cigány botoló nóta, amely több változatban is megtalálható ezen a vidéken. A Romano Kokalo zenekar feldolgozásában bár megjelenik a cigány botolóra jellemző 3/4-es ritmus, a flamencora jellemző ereszkedő dallam kerül előtérbe. Hallja maga kend!: nagyecsedi oláh cigány pergető (tánckísérő dal) mai román cigány stílusú cimbalom kísérettel, amely a szájbőgő ritmusait is felhasználja játékában. Hajnalodik: egy nyírbátori magyar cigány hallgató cigány szövegekkel kiegészített változata, amelyet közismert északkelet-magyarországi cigány csárdások követnek. Ez az összeállítás is olyan dallamokból áll, amelyek találkozási pontok a zenész cigányok és az énekes oláh cigányok között. Naj mange aba misto: kántorjánosi oláh cigány hallgató hangszeres feldolgozása, amelyben a nagybőgő vállalja a dallam szerepét, de egy versszak erejéig az eredeti dal is elhangzik. Kera voja e lumake: ezekben a szlovákiai és orosz cigány dallamokban az orosz cigányzene hangulata keveredik a Romano Kokalo sajátos hangjával. Gelem gelem lungone dromenca: ezzel a dallal – amelyet nemzetközi cigány himnuszként ismerünk-a zenekar a roma holocaust áldozatainak állít emléket. Lada dadesko savo: városi cigányzene Skopjéból – hagyományos macedoniai cigány táncdallamok feldolgozása. Pala late me merav: bánáti cigány zenészek hatására készült feldolgozás, romániai cigány táncdallamokból. Oláhos: tánckísérő dallam, amelynek énekes és zenekari változatai egyaránt megtalálhatóak a szatmári cigányoknál. A gitárkíséret latinos, jazzes harmóniameneteinek hatására, új értelmezést kap az eredeti dallam. Hadd igyanak a cigányok: a kezdő dallam különböző variációit megtalálhatjuk a Kárpát-medence különböző népeinél, nehéz lenne kideríteni, melyik nép tanulta meg előbb a másiktól. A Romano Kokalo a szatmári stílusú cigány változatot játssza, amelyben – mint általában – az oláh cigány énekes hagyomány és a magyar cigány zenész hagyomány kapcsolódásait próbálja bemutatni.
Cimbalomduó A tehetősebb polgárcsaládokban általános volt a cimbalom a múlt században. A ház asszonya gyakran cimbalmozott – a zongora mellett, vagy helyett használták. A hangszer hajdani népszerűsége ellenére ritkaság, hogy cimbalomduókat hallhassunk. Bár Balogh Kálmán és Lukács Miklós külön-külön gyakran szerepelnek duóban, együtt azonban csak mostanában, a kiadó kezdeményezésére kezdtek játszani. A lemezen elsősorban Miklós olyan kompozíciói, átiratai szerepelnek amelynek alapját Kálmán által javasolt népzenei források adják. A páros a magyar és román cimbalmozás “fellegvárainak” játékstílusa (Szatmár, Székelyföld), valamint olyan híres cimbalmosok, mint a soproni Tendl Pál előadásmódjából kiindulva építették fel a produkciót….
Lelkes András
1. Variációk egy legényesre 4:40
2. Hajnali dal 6:07
3. Román forgatós 6:26
4. Billegő 6:22
5. Trance_dance 6:50
6. Édesanyám rózsafája 11:53
7. Calusul for two 5:15
Chick Corea:Gyermekeknek – két cimbalomra
2011 február 11. Zipernovszky Kornél, Fidelio
Chick Corea híres, részben Bartók ihlette ciklusát Balogh Kálmán és Farkas Rózsa adják elő két cimbalmon.
Az Amazon nevű portálon a legfrissebb felhasználói komment szerint Chick Corea Children’s Songs című albuma a 20. század egyik legkiemelkedőbb klasszikus zenei (bár jazz irányultságú) műve. Hasonló véleményen van két híres cimbalomművész is erről a ciklusról, melyet Corea még a müncheni székhelyű ECM lemeztársaságnál jelentetett meg 1984-ben. Corea gyakori vendég mifelénk, utoljára tavaly nyáron lépett fel Magyarországon, és általában nem mulasztja el megemlíteni, hogy mennyire nagy hatással volt rá Bartók iskolás kora óta.
Balogh Kálmán és Farkas Rózsa cimbalomművészek – akik duóban már Bachot is nagy sikerrel tűztek műsorra – Hunka Róbert, a Hunnia Records vezetőjének ötletére láttak neki ezeknek a miniatűröknek és a Kogart házban már lemezbemutató koncertként játsszák a művet.
A Fidelio kérdésére Balogh Kálmán elárulta, hogy nagyon sokszor érezték a Bartók-hatást, sőt magyaros ritmust és dallamvonalat, de ugyanennyire dominánsan jelen van a spanyolos íz is. Duópartnerével, Farkas Rózsával roppant módon élvezték a darabok felvételét, melyek között vannak egyszerűbbek és bonyolultabbak, de a cimbalomművész szerint mindegyik zseniális. Corea a saját szerzeményeit improvizálva adja elő, erre Baloghék csak a próbákon vállalkoztak, a felvételen kottából játszanak. A zongorista tempóit sem próbálják utánozni, hiszen a zongorista maga is eltér a kottában olvasható tempójelzéstől. A hangszerelés, vagyis a két cimbalomra adaptálás ugyancsak kettejük munkája volt, mert ugyan megpróbálták alsó és felső szólamra bontani a darabokat, de ez nem mindig olyan egyszerű, többször kellett ilyenformán értelmezni, valóban adaptálni.
Mindenképpen nagyszerű feladat volt, összegzett kérdésünkre Balogh Kálmán.
Balogh Kálmán, roma származású cimbalomművész, aki a cigányzene helyett a népzene, a táncház világában mozog otthonosan úgy gondolja, hogy ismerni kell a népzenét, tudni kell azt hűen, magnetofonszerűen visszajátszani, de nem hiányozhat a klasszikus igényesség és az a kreativitás sem, amit ő jazz-zenészeknél tapasztalt, a jövőképe egy kortárs jazz-zenész aki cimbalmon is, később elektromos cimbalmon is alkot mai korszerű zenét Így nem lepődhetünk meg, hogy a folyton kísérletező, nagy munkabírású zenész a jazz műfaját választva újabb lemezzel lepi meg közönségét, ezúttal Farkas Rózsa cimbalomművészt választva társául.
Farkas Rózsa, a kivételesen tehetséges fiatal zenész 16 évesen először mindjárt a velencei San Fenice Opera színpadán lépett fel, ahol egy egész hónapig vendégszerepelt tanára, Szakály Ágnes oldalán. A Liszt Ferenc Zeneakadémián Szeverényi Ilonánál tanult, 1993-ban végzett. Később mestere volt Balogh Kálmán is. Tanulmányai során nemcsak a klasszikus zenével, hanem más műfajokkal is megismerkedett, magyar és balkáni népzenét, cigányzenét és világzenét is játszik. Háromszoros Fischer Annie-ösztöndíjas, 2006-os kortárs zenei szólóalbumát “Az év legjobb klasszikus zenei felvétele” címre nevezték, 2009-ben Liszt Ferenc-díjat kapott.
Balogh Kálmán a legkiválóbb magyar cimbalomművészek egyike, egy híres magyar cigányzenész család sarja. Virtuozitásával csak az öröksége iránti értő tisztelete vetekszik. A budapesti Liszt Ferenc Akadémián végzett, majd több zenekar tagjaként sikeresen koncertezett szinte az egész világon. 1985-ben lett “A népművészet ifjú mestere”, két évvel később pedig a Rácz Aladár Cimbalomverseny második helyezettje volt. Elsősorban autentikus magyarországi és balkáni népzenét játszik, de az utóbbi években jazzegyüttesekkel, rockzenekarokkal és szimfonikus zenekarokkal is fellépett. Mesteri hangszertudásával világszerte megbabonázza közönségét.
A legújabb kísérlet eredményét hallgathatjuk meg 2011. február 17-én, csütörtökön 19.30-kor a KOGART házban, ahol két cimbalmon adják elő a világhírű amerikai jazz-zongorista és zeneszerző, Chick Corea: Children’s Songs (Gyermekdalok) c. ciklusát más darabok kíséretében. A koncertnek a KOGART Ház 2. emeleti kiállítótermében a Promanede Project Budapestkiállítás ad különleges helyet, mely maga is külföldi és magyar képzőművészek műveit kapcsolja össze.